A február 23-i előre hozott parlamenti választások után épp csak megkezdődtek a Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellárjelölt vezette koalíciós egyeztetések, a konzervatívok és a szociáldemokraták az általuk legfontosabbnak tartott kérdésekben máris előzetes megállapodásra jutottak. Eszerint mintegy 400 milliárd eurót irányoznak elő a Bundeswehr fejlesztésére, továbbá valamivel többet, mintegy 500 milliárdot a legsürgősebb infrastrukturális beruházásokra. Mindkét esetben úgynevezett különleges alapokról (Sondervermögen) van szó, és ennek lényege, hogy ezeket nem a költségvetésből finanszíroznák.

A megvalósításnak egyelőre két bökkenője van, az egyik a szükséges pénz előteremtése, a másik pedig a Bundestag elengedhetetlen "pecsétje". Ez utóbbi különösen sürget annak fényében, hogy az előzetes megállapodásban foglaltakat még a leköszönő parlamentnek kell szentesítenie, és erre március utolsó hetéig van csak idő. Az idő sürgetése magyarázza, hogy a tervezett nagykoalíció pártjai a hét elején szinte 48 óra alatt megállapodtak a célokról, és részben az elkövetkező évekre előirányzott kiadások fedezéséről is.

A beszámolók szerint ennek érdekében "történelmi lépésre" készülnek: enyhítenének a 2011 tavaszán, az akkori Merkel-kormány idején elhatározott úgynevezett adósságféken. Az alkotmányba foglalt szabályozás értelmében a szövetségi és a tartományi költségvetéseknek a bevétel és a kiadás közötti egyensúlyt hitelből származó források nélkül kell elérniük. A korlát nagyon kicsi mozgásteret enged: az ország GDP-jének 0,35 százaléka vehető fel hitelként, ez nagyjából 4200 milliárd eurós bruttó hazai termékkel számolva 13 milliárd eurót jelent.

Az elmúlt években szakértők és kormányzati politikusok is érveltek az adósságszabály lazítása mellett, és most Friedrich Merz is immár kancellárjelöltként, a jövendő kormány vezetőjeként szinte egy csapásra módosított eddigi elutasító álláspontján, amihez megnyerte a szociáldemokraták támogatását is.

A "kompromisszum" lényege, hogy különös tekintettel a válságos világpolitikai helyzetre, az Ukrajnában zajló háborúra és mindezzel összefüggésben a német hadsereg, illetve a biztonság erősítésének szükségességére, a védelmi kiadások egy része, a GDP egy százalékát meghaladó kiadások mentesülnének az adósságfék alól.

Az infrastruktúra fejlesztését szolgáló 500 milliárd eurós hitel tíz évre szólna, ezt azonban legalábbis egyelőre nem érintené az adósságfék enyhítésének kényszere.

A helyzet nehezen áttekinthető. A koalícióra törekvő pártokat és a kancellárjelöltet is sürgeti az idő. A tervben foglaltak jóváhagyásához az alkotmány módosítására, ehhez pedig a még működő Bundestag áldására van szükség. A legfrissebb értesülések szerint a parlament március 17-én tűzi napirendre a kérdést. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján a döntés "kétesélyes", mert a konzervatív és a szociáldemokrata képviselők egyhangú szavazata nem elegendő, szükség van legalább néhány zöldpárti képviselő támogatására. A CDU/CSU és az SPD ennek ellenére bízik a sikerben, olyannyira, hogy az SPD új frakcióvezetője és társelnöke, Lars Klingbeil közölte, hogy az adósságfék-törvény teljes reformját az év végéig már az új Bundestag elé kívánják terjeszteni.

Értesülések szerint Zöldek Pártja még nem döntött végleges álláspontjáról, a párt parlamenti csoportjának elnöke, Britta Hasselmann szerint a javaslatot alaposan meg akarják vizsgálni, és a párt számára az a fontos, hogy hosszú távra szóló megoldást találjanak.

Christian Dürr, a pártjával együtt leköszönő FDP-frakcióvezető a liberálisok korábbi álláspontjához hűen "teljes felelőtlenségről" beszélt. "Megengedhetetlen mindenfajta adósság a német lakosság rovására" – fogalmazott, ugyanakkor a Bundeswehr erősítésének szükségességét nem kérdőjelezte meg.

Bírálta a koalícióra készülő pártok tervezetét az AfD is. A radikális jobboldali párt két társelnöke, Alice Wiedel és Tino Chrupalla határozottan elítélte, hogy a tervezetről a "régi" Bundestag döntsön. Közös nyilatkozatuk szerint ezzel semmibe veszik a német választók február 23-án kinyilvánított akaratát.

Kiemelkedő lelkesedéssel méltatta a javaslatot ugyanakkor Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter. A javaslat előterjesztésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Németország, illetve a Bundeswehr történelmi napja ez. "Ha a bejelentett terveket a Bundestag elfogadja, az lehetővé tenné, hogy Németország másokkal együtt vezető szerepet vállaljon a NATO európai megerősítésben" – mondta a miniszter.