A vasárnapi parlamenti választások előtti utolsó közvélemény-kutatások némi meglepetést okoztak. Két nappal a szavazás előtt a korábbi 38 százalékról jelentősen csökkent a bizonytalanok száma, mindez azonban az adatok szerint ezúttal nem az esélyes konzervatív kancellárjelölt, Friedrich Merz által vezetett CDU/CSU malmára hajtotta a vizet. A keresztény pártok támogatottsága a korábbi 30-ról 28 százalékra csökkent, miközben 1 százalékponttal 21 százalékra emelkedett a radikális jobboldali AfD párt népszerűsége.

Elemzők szerint ennek egyik fő oka Alice Weidel társelnök és kancellárjelölt Ukrajnával kapcsolatos, Donald Trump nézeteit osztó kritikus magatartása.

Miközben a pénteki felmérés szerint változatlan a két eddigi kormánypárt, a szociáldemokrata SPD 16, illetve a Zöldek Pártja 14 százalékos támogatottsága, tovább erősödött a hónapokkal ezelőtt még teljesen leírt Baloldal Pártja, a Die Linke. Támogatottsága immár 8 százalékos, miközben a nagy vesztes az alig több mint egy évvel ezelőtt alakult új radikális baloldali párt, az alapító nevét viselő Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW). A párt népszerűsége a tavalyi tartományi sikerek után mostanra jelentősen visszaesett, és a parlamenti bejutást jelentő 5 százalékos küszöb határán mozog. Ugyanez jellemzi a ZDF felmérése szerint Christian Lindner korábbi pénzügyminiszter vezette Szabad Demokrata Pártot (FDP), amely valószínűleg nem jut be a Bundestagba.

Két nappal a választások előtt változatlanul folynak a koalíciós találgatások. A győzelemre esélyes Friedrich Merz péntek reggel a közszolgálati televíziónak nyilatkozva ismételten a leghatározottabban kizárta az AfD-vel az esetleges koalíciót. Elemzők továbbra is azon a véleményen vannak, hogy a CDU/CSU koalíciós partnere a rivális kancellárjelölt, Olaf Scholz nélküli SPD lehet. Ha viszont a parlamenti matematika megköveteli, szükségessé válhat a Zöldek csatlakozása, amit a párt kancellárjelöltje, Robert Habeck egyáltalán nem ellenez.

A választások előtti utolsó nyilatkozatokban Alice Weidel kivételével a többi párt vezetője elítélte Donald Trump Ukrajna-politikáját, attól ugyanakkor az AfD vezető politikusa is elhatárolódott, hogy Németország – legalábbis egyelőre – bármilyen békefenntartó szerepet vállaljon.

A CDU, az SPD és a Zöldek Pártja egyetértett abban, hogy nincs szükség semmifajta "diktált békére" az ukránok és az európaiak feje felett. Olaf Scholz ismételten azt hangoztatta, hogy elengedhetetlen Ukrajna támogatása. A tisztségért újrainduló kancellár szerint szükséges Németország védelmi képességének erősítése, és ezzel összefüggésben felvetette a költségvetési kiadásokat évek óta korlátozó, úgynevezett adósságfék hatályon kívül helyezését.