Egy héttel a szövetségi választások előtt a CDU/CSU, az AfD, az SPD és a Zöldek kancellárjelöltjei először találkoztak tévévitában. Korábban a közmédiában Friedrich Merz, a keresztény pártok jelöltje Olaf Scholzcal, az újrázásra készülő kancellárral kettesben vitázott, de már az előtt jelezte a CDU elnöke, hogy szerinte a másik két kancellárjelöltet is meg kellett volna hívni, azt azonban a közmédia elutasította. Élt viszont a lehetőséggel a német RTL, amely közös vitára invitálta a négy jelöltet, Merzet, Scholzot, Alice Weidelt és Robert Habecket.

A vita első részében a migrációs politika került terítékre. Olaf Scholz kancellár emlékeztetett az Afganisztánba irányuló első kitoloncolási járatra, jelezve, hogy további hasonló intézkedések várhatók, Friedrich Merz viszont kritizálta a kitoloncolások alacsony számát és az újonnan érkező menedékkérők arányát is. Ellentétes állásponton volt Alice Weidel és Robert Habeck, az AfD jelöltje a belső biztonság eróziójáról és az állami kontroll elvesztéséről beszélt, míg a Zöldek politikusa védte a családegyesítés gyakorlatát a tartózkodási engedéllyel rendelkező migránsok esetében.

A vita második szakaszában a gazdasági kérdések kerültek elő. A legnagyobb esélyesnek tartott Merz széles körű adócsökkentést ígért az állampolgároknak és a vállalkozásoknak is, valamint a bürokrácia csökkentésére tett vállalást, míg Scholz a magas jövedelműek magasabb adóztatása mellett érvelt, tekintettel az állam pénzügyi nehézségeire.

A gazdaság élénkítése érdekében Alice Weidel elsősorban a magas energiaköltségek csökkentésére összpontosított, hangsúlyozva, hogy fontos a nyitás a technológiára, az atomenergiára, a szénre, és mint mondta, a szélerőműveket nem akarja betiltani. Az AfD társelnöke az adómentes jövedelemsávok emelését, a megújuló energiáról szóló törvény és a szén-dioxid-adó eltörlését szorgalmazta. Habeck a beruházások adókedvezményeivel akarja élénkíteni a gazdaságot, mint mondta, Németországnak több szakképzett munkaerőre is szüksége van.

Az Ukrajna-kérdésben éles ellentét mutatkozott a pártok között. Alice Weidel kritizálta Németország fegyverszállításait Ukrajnának, sőt azzal vádolta a többi pártot, hogy Németországot bevonnák a háborúba Oroszországgal, és Donald Trump amerikai elnök Ukrajna-politikáját dicsérte. Robert Habeck, a Zöldek kancellárjelöltje szerint Trump és kormánya „frontális támadást indított a nyugati értékközösség ellen".

Friedrich Merz határozottan kiállt Ukrajna mellett. „Nem vagyunk semlegesek. Ukrajna oldalán állunk, és védjük a politikai rendünket” – fogalmazott. Habeck is azt hangsúlyozta, hogy a centrumpártok egyetértenek az Ukrajna-politika alapelveiben, míg a kancellár a költségvetési fék reformját sürgette a Bundeswehr és az ukrán hadsereg jövőbeli finanszírozása érdekében.

A vita során előkerült az AfD és a CDU/CSU lehetséges együttműködése is, és Friedrich Merz „szélsőjobboldali pártnak” nevezte az AfD-t, és kizárta az együttműködés lehetőségét, és lehetséges koalíciós partnerként az SPD-t vagy a Zöldeket nevezte meg a szövetségi választások után. Merz azt mondta, hogy meglehetősen biztos abban, hogy a választások után értelmes tárgyalások lesznek lehetségesek. Olaf Scholz emlékeztetett az AfD tiszteletbeli elnökének, Alexander Gaulandnak a náci múltat bagatellizáló kijelentésére, mire Alice Weidel „botrányosnak és sértőnek” nevezte a nemzetiszocializmusra való utalásokat, és közölte, az AfD-vel kapcsolatosan sosem a lényegről beszélnek, hanem csak a párt megbélyegzésével foglalkoznak.

A kétórás vitát átlagosan 8,26 millióan követték figyelemmel a televízióban, ez a tévénézők negyedét jeleni, de a 14–49 éves korosztály 44,7 százaléka kapcsolt erre az adásra.

A Forsa közvélemény-kutató felmérésében a tévévitát követők közül választott ki véletlenszerűen 2004 embert, és szerintük Friedrich Merz nyerte a vitát, amikor azt kérdezték, hogy összességében ki volt a legjobb a négy jelölt közül, 32 százalék látta a legmeggyőzőbbnek Merzet, 25 százalék Scholzcot, 18-18 százalék pedig Habecket és Weidelt, míg hét százalék nem tudott választani.

Azt is megkérdezték, hogy kire bízná rá a jelöltek közül leginkább Németország irányítását, és a válaszadók 42 százaléka Merzet jelölte meg, Majd Scholz (19), Weidel (16) és Habeck (13) következett. A felmérés szerint a vitában a leginkább kompetensnek a CDU jelöltjét találták (38 százalék), majd a kancellárt (25), míg Habeck és Weidel hozzáértését azonosnak látták (16-16).