Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszél az Andrej Duda lengyel államfővel és Ingrida Simonyte litván miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón Kijevben 2024. augusztus 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Az ukrán elnök minden eddiginél vészjóslóbb forgatókönyvvel állt elő

Volodimir Zelenszkij szerint a háború sikeres lezárása után Oroszország újraszervezheti haderejét, és 15 új hadosztályt telepíthet Fehéroroszországba. Onnan pedig akár támadást is indíthat Lengyelország, vagy a Baltikum irányába.

Volodimir Zelenszkij a müncheni biztonsági konferencián azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök 100-150 ezer orosz katonát akar frissen kiképezni és az újonnan létrejött hadosztályokat nagyrészt, vagy teljes egészében Fehéroroszország területén akarja elszállásolni - írja a Portfolio.

Az ukrán elnök úgy véli, akár Ukrajna felé is újra megindulhatnak, de Lengyelországot vagy a balti államokat is célba vehetik az átcsoportosított orosz erők, a támadás pedig akár jövőre is megtörténhet. Véleménye szerint ez jár Vlagyimir Putyin fejében, és hírszerzési adatokra hivatkozva vélekedik úgy, hogy az orosz elnök a NATO elleni háborúra készül, de hozzátette, hogy nem 100 százalékig biztos benne, hogy ez meg fog történni, és őszintén reméli, hogy mindez még elkerülhető. (Mint ismert, korábban a dánok elemzésében az szerepelt, hogy az oroszok öt éven belül háborút indítanának - erről itt írtunk -, de más északi országok is előálltak már hasonló forgatókönyvvel.)

Hasonló véleményen van a holland védelmi miniszter is

A nyugati hírszerző szolgálatok szerint jelentősen megnőhet egy orosz katonai támadás esélye a balti államok ellen, ha Donald Trump amerikai elnök eléri az ukrajnai tűzszünetet; ha viszont ez bekövetkezik, akkor Litvániában a holland katonák az első védelmi vonalban lesznek - jelentette ki Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter a De Telegraaf című napilapnak adott interjújában.

A miniszter szerint egy ukrajnai tűzszünet növelheti a NATO fenyegetettségét, mivel lehetőséget adna Oroszországnak az újrarendeződésre és a támadások kiterjesztésére, ezáltal még bizonytalanabbá téve Európa biztonságát.

Ruben Brekelmans úgy véli: a tűzszünet lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy gyorsan átcsoportosítsa csapatait és katonai felszerelését, valamint fokozza a hadiipari termelést. Véleménye szerint egyértelmű, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök következő célpontja a balti államok lennének, mivel az orosz politikai retorika folyamatosan az "orosz birodalom helyreállításáról" szól.

"Ez azt jelentené, hogy a NATO-nak még jobban meg kell erősítenie az elrettentő erejét. A tűzszünet utáni körülbelül év különösen sebezhető időszak lenne. Ezt az időszakot a lehető legrövidebbre kell szorítani, és a fenyegetést a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Ezért elengedhetetlen, hogy megőrizzük katonai harci képességünket" - húzta alá.

A NATO-tagállamok nemrégiben megállapodtak egy tervben, amely az északkeleti határ védelmét biztosítja, és amelyben a 32 tagállam mindegyike felelős egy-egy határszakaszért.

A holland katonák nagy valószínűséggel Litvániában alkotják majd az első védelmi vonalat, a Fehéroroszországgal közös határ mentén, ahol már most is 270 holland katona állomásozik.

A lengyel-litván határ mentén húzódik a Suwalki-folyosóként ismert, körülbelül 65 kilométer hosszú földsáv a kalinyingrádi exklávé és Fehéroroszország között. Ha Oroszország elfoglalná ezt a területet, elvághatná a balti államokat a többi NATO-tagállamtól.

Németország egy nagyszabású katonai bázist is kiépít Litvániában, ahol az elkövetkező években 5000 katonát kíván állomásoztatni, és Hollandia is csatlakozhat ehhez az állandó jelenléthez.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×