Infostart.hu
eur:
392.25
usd:
340.91
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Donald Trump amerikai elnök rendeleteket ír alá a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. január 30-án, tíz nappal a hivatalba lépése után.
Nyitókép: MTI/EPA/UPI pool/Bonnie Cash

Rajnai Gergely: a nemzetközi együttműködés háttérbe szorul az amerikai befolyásnöveléssel szemben

Szombaton Donald Trump amerikai elnök három országra vetett ki extra vámot: a kanadai és a mexikói árukra 25, a kínai árukra 10 százalékot. Az érintett országok válasza is megérkezett hétvégén. Ennek hátteréről kérdezte az InfoRádió Rajnai Gergelyt, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzőjét.

Már középtávon is drágább termékeket eredményezhet az új vámok bevezetése, a válaszlépések miatt akár mindkét irányban, vetítette előre az InfoRádióban Rajnai Gergely. Habár Kanada és Mexikó az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnerei, ám számukra még fontosabb az amerikai piac; az ahhoz való hozzáférés létfontosságú e két ország számára.

"Donald Trump szinte direktben is mondja, hogy ez sokkal inkább politikai nyomásgyakorlás, és lehet, hogy majd ezeket az intézkedéseket vissza fogja vonni. Most is elhangzott, hogy ezek nagyon könnyen visszavonható vámok, de egyelőre, amíg úgymond nem viselkednek jól ezek az országok, addig megmaradnak" – fogalmazott Rajnai Gergely.

Jóval bonyolultabb ennél Európa kérdése. Egyrészt Kína, Kanada, illetve Mexikó az Egyesült Államok külkereskedelmében a három legfontosabb partner, ezért is ezeket az államokat jelölte ki Trump először. Illetve az Európai Unió tagállamaival külön-külön van politikai, illetve gazdasági kapcsolata Washingtonnak, ami miatt még problémásabb az adók, illetve vámok kivetése. Az is nehézséget okoz, hogy ez elsősorban politikai szempontból fontos a Trump-kormányzatnak, viszont a különböző európai vezetésekkel különböző a politikai viszonya. Emiatt az Európai Unió ellen egységes vámokat bevezetni sokkal nehézkesebb – értékelt a szakértő.

A hétvégén Marco Rubio amerikai külügyminiszter első külföldi útjára indult, éppen Panamába, amellyel kapcsolatban Washington már többször kifogásolta a kínai befolyás túlzott mértékét. Rubio most egyértelművé is tette, hogy a Panama-csatornát vissza kívánja szerezni Amerika.

"A Trump-kormányzat álláspontja az, hogy ami régen Amerikáé volt, azt vissza kell szerezni. A Trump-kampány fontos része volt az a szlogen, hogy Amerikát újra naggyá kell tenni" – emelte ki Rajnai Gergely. Felidézte, hogy régen az amerikai kontinensen – Dél Amerikában, Közép-Amerikában – szinte minden amerikai érdekeltségbe tartozott, különösen a Panama-csatorna, amelynek szimbolikus jelentősége is van, illetve nagyon fontos gazdasági jelentősége a Kínával vívott gazdasági háborúban. Ebben az értelmezésben az amerikai kontinensbe Grönland is belefér, ami egy másik iránya ennek a törekvésnek. Rajnai Gergely szerint az együttműködés, a nemzetközi szervezetekkel való közös munka most háttérbe szorul az amerikai állam befolyásnövelésével szemben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Négygólos vereséggel búcsúzott a Ferencváros az európai porondtól
európa-liga, nyolcaddöntő, visszavágó

Négygólos vereséggel búcsúzott a Ferencváros az európai porondtól

A Ferencváros nem tudta megtartani előnyét, 4–0-s vereséget szenvedett Bragában, s 4–2-es összesítéssel búcsúzott portugál ellenfelével szemben az Európa-ligától. Ezen a mérkőzésen nem volt esély a sikerre, a Ferencváros a teljes idényt tekintve azonban elismerésre méltó, emlékezetes kupamenetelést produkált.

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×