Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
Donald Trump amerikai elnök rendeleteket ír alá a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. január 30-án, tíz nappal a hivatalba lépése után.
Nyitókép: MTI/EPA/UPI pool/Bonnie Cash

Rajnai Gergely: a nemzetközi együttműködés háttérbe szorul az amerikai befolyásnöveléssel szemben

Szombaton Donald Trump amerikai elnök három országra vetett ki extra vámot: a kanadai és a mexikói árukra 25, a kínai árukra 10 százalékot. Az érintett országok válasza is megérkezett hétvégén. Ennek hátteréről kérdezte az InfoRádió Rajnai Gergelyt, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzőjét.

Már középtávon is drágább termékeket eredményezhet az új vámok bevezetése, a válaszlépések miatt akár mindkét irányban, vetítette előre az InfoRádióban Rajnai Gergely. Habár Kanada és Mexikó az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnerei, ám számukra még fontosabb az amerikai piac; az ahhoz való hozzáférés létfontosságú e két ország számára.

"Donald Trump szinte direktben is mondja, hogy ez sokkal inkább politikai nyomásgyakorlás, és lehet, hogy majd ezeket az intézkedéseket vissza fogja vonni. Most is elhangzott, hogy ezek nagyon könnyen visszavonható vámok, de egyelőre, amíg úgymond nem viselkednek jól ezek az országok, addig megmaradnak" – fogalmazott Rajnai Gergely.

Jóval bonyolultabb ennél Európa kérdése. Egyrészt Kína, Kanada, illetve Mexikó az Egyesült Államok külkereskedelmében a három legfontosabb partner, ezért is ezeket az államokat jelölte ki Trump először. Illetve az Európai Unió tagállamaival külön-külön van politikai, illetve gazdasági kapcsolata Washingtonnak, ami miatt még problémásabb az adók, illetve vámok kivetése. Az is nehézséget okoz, hogy ez elsősorban politikai szempontból fontos a Trump-kormányzatnak, viszont a különböző európai vezetésekkel különböző a politikai viszonya. Emiatt az Európai Unió ellen egységes vámokat bevezetni sokkal nehézkesebb – értékelt a szakértő.

A hétvégén Marco Rubio amerikai külügyminiszter első külföldi útjára indult, éppen Panamába, amellyel kapcsolatban Washington már többször kifogásolta a kínai befolyás túlzott mértékét. Rubio most egyértelművé is tette, hogy a Panama-csatornát vissza kívánja szerezni Amerika.

"A Trump-kormányzat álláspontja az, hogy ami régen Amerikáé volt, azt vissza kell szerezni. A Trump-kampány fontos része volt az a szlogen, hogy Amerikát újra naggyá kell tenni" – emelte ki Rajnai Gergely. Felidézte, hogy régen az amerikai kontinensen – Dél Amerikában, Közép-Amerikában – szinte minden amerikai érdekeltségbe tartozott, különösen a Panama-csatorna, amelynek szimbolikus jelentősége is van, illetve nagyon fontos gazdasági jelentősége a Kínával vívott gazdasági háborúban. Ebben az értelmezésben az amerikai kontinensbe Grönland is belefér, ami egy másik iránya ennek a törekvésnek. Rajnai Gergely szerint az együttműködés, a nemzetközi szervezetekkel való közös munka most háttérbe szorul az amerikai állam befolyásnövelésével szemben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka András ezt üzeni elnöki jelölése után

Baka András ezt üzeni elnöki jelölése után

Személyesen tájékoztattuk Dr. Baka Andrást a TISZA-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra - írja a miniszterelnök a közösségi oldalán.

Aszódi Attila: akár még hónapokig is elhúzódhat a paksi helyzet

A 2018-as nagy szárazság tapasztalatai alapján a Paksi Atomerőművet a teljes kikapcsolás közelébe sodró helyzet még akár három hónapig fennállhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja. Úgy fogalmazott: még ha nem is szólnak a szirénák, akkor is egy súlyos természeti katasztrófa közepén vagyunk.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

John Thune, az amerikai szenátus republikánus többségi vezetője szombaton lépéseket tett a kriptovaluták átfogó szövetségi szabályozását megteremtő Clarity Act elfogadásának előmozdítására: szombat hajnalban kezdeményezte, hogy a szenátus az augusztusi nyári szünet után, szeptember közepén tartson kulcsfontosságú eljárási szavazást a Clarity Actről, megnyitva ezzel az utat a törvényjavaslat plenáris eljárása előtt. A törvényjavaslat megszavazása Donald Trump és a kriptoipar egyik legnagyobb washingtoni győzelmét jelentené.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×