Infostart.hu
eur:
355.65
usd:
313.07
bux:
138853.98
2026. június 24. szerda Iván
Donald Trump amerikai elnök rendeleteket ír alá a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. január 30-án, tíz nappal a hivatalba lépése után.
Nyitókép: MTI/EPA/UPI pool/Bonnie Cash

Rajnai Gergely: a nemzetközi együttműködés háttérbe szorul az amerikai befolyásnöveléssel szemben

Szombaton Donald Trump amerikai elnök három országra vetett ki extra vámot: a kanadai és a mexikói árukra 25, a kínai árukra 10 százalékot. Az érintett országok válasza is megérkezett hétvégén. Ennek hátteréről kérdezte az InfoRádió Rajnai Gergelyt, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzőjét.

Már középtávon is drágább termékeket eredményezhet az új vámok bevezetése, a válaszlépések miatt akár mindkét irányban, vetítette előre az InfoRádióban Rajnai Gergely. Habár Kanada és Mexikó az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnerei, ám számukra még fontosabb az amerikai piac; az ahhoz való hozzáférés létfontosságú e két ország számára.

"Donald Trump szinte direktben is mondja, hogy ez sokkal inkább politikai nyomásgyakorlás, és lehet, hogy majd ezeket az intézkedéseket vissza fogja vonni. Most is elhangzott, hogy ezek nagyon könnyen visszavonható vámok, de egyelőre, amíg úgymond nem viselkednek jól ezek az országok, addig megmaradnak" – fogalmazott Rajnai Gergely.

Jóval bonyolultabb ennél Európa kérdése. Egyrészt Kína, Kanada, illetve Mexikó az Egyesült Államok külkereskedelmében a három legfontosabb partner, ezért is ezeket az államokat jelölte ki Trump először. Illetve az Európai Unió tagállamaival külön-külön van politikai, illetve gazdasági kapcsolata Washingtonnak, ami miatt még problémásabb az adók, illetve vámok kivetése. Az is nehézséget okoz, hogy ez elsősorban politikai szempontból fontos a Trump-kormányzatnak, viszont a különböző európai vezetésekkel különböző a politikai viszonya. Emiatt az Európai Unió ellen egységes vámokat bevezetni sokkal nehézkesebb – értékelt a szakértő.

A hétvégén Marco Rubio amerikai külügyminiszter első külföldi útjára indult, éppen Panamába, amellyel kapcsolatban Washington már többször kifogásolta a kínai befolyás túlzott mértékét. Rubio most egyértelművé is tette, hogy a Panama-csatornát vissza kívánja szerezni Amerika.

"A Trump-kormányzat álláspontja az, hogy ami régen Amerikáé volt, azt vissza kell szerezni. A Trump-kampány fontos része volt az a szlogen, hogy Amerikát újra naggyá kell tenni" – emelte ki Rajnai Gergely. Felidézte, hogy régen az amerikai kontinensen – Dél Amerikában, Közép-Amerikában – szinte minden amerikai érdekeltségbe tartozott, különösen a Panama-csatorna, amelynek szimbolikus jelentősége is van, illetve nagyon fontos gazdasági jelentősége a Kínával vívott gazdasági háborúban. Ebben az értelmezésben az amerikai kontinensbe Grönland is belefér, ami egy másik iránya ennek a törekvésnek. Rajnai Gergely szerint az együttműködés, a nemzetközi szervezetekkel való közös munka most háttérbe szorul az amerikai állam befolyásnövelésével szemben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A MOB főtitkára elmondta, hogy képzeli el a közös munkát az új sportállamtitkárral

A MOB főtitkára elmondta, hogy képzeli el a közös munkát az új sportállamtitkárral

A Magyar Olimpiai Bizottság idén is megrendezte az Olimpia Napját a Városligetben, ahová számos nagy sztár, olimpiai bajnok is kilátogatott, és együtt sportolt vagy beszélgetett a rajongókkal. Fábián László az InfoRádióban beszélt az esemény legfőbb értékeiről, az olimpiai felkészülés aktualitásairól és arról is, mire számít az új sportállamtitkársággal való együttműködéstől.

Ukrajna: „már mi teszünk szívességet a tűzszünettel Oroszországnak”

Ukrajna türelme nem véges és visszavonhatja tűzszüneti ajánlatát, ha nincs lényegi nemzetközi nyomás a háború leállítására – közölte a kijevi kormány megbízottja. Ukrajna úgy érzi, egyre jobban állnak a fronton, a tömeges dróntámadásoknak köszönhetően. Közben az amerikai kormányzat egyik tagja „az európaiak szellemi fogyatékos gyerekének” nevezte Zelenszkij ukrán elnököt.
Nem találtak magukra a techcégek eladási hullámában a tőzsdék

Nem találtak magukra a techcégek eladási hullámában a tőzsdék

Vegyes hangulat volt a nemzetközi tőkepiacokon: a közel-keleti feszültségek valamelyest enyhültek, de az elmúlt napok technológiai részvényeket sújtó korrekciója még nyomás alatt tarotta a tőzsdéket. A hangulatot javította, hogy az Irán és Izrael közötti konfliktus csillapodásával mérséklődtek az olajellátással kapcsolatos aggodalmak, és a Hormuzi-szoros hajóforgalma is fokozatosan normalizálódik, de továbbra is visszafogja a kockázatvállalási kedvet, hogy globális eladási hullám indult a technológiai részvényekben. Az arany héthónapos mélypontra került, a dollár pedig erősödik. Európában vegyes volt a kép: a Dax esett, míg a CAC40 enyhe pluszban állt meg. Az amerikai tőzsdék ugyan jó lendülettel kezdték a napot, de estére egyedül a Dow Jones tudott pluszban zárni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×