Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Donald Trump amerikai elnök rendeleteket ír alá a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. január 30-án, tíz nappal a hivatalba lépése után.
Nyitókép: MTI/EPA/UPI pool/Bonnie Cash

Rajnai Gergely: a nemzetközi együttműködés háttérbe szorul az amerikai befolyásnöveléssel szemben

Szombaton Donald Trump amerikai elnök három országra vetett ki extra vámot: a kanadai és a mexikói árukra 25, a kínai árukra 10 százalékot. Az érintett országok válasza is megérkezett hétvégén. Ennek hátteréről kérdezte az InfoRádió Rajnai Gergelyt, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzőjét.

Már középtávon is drágább termékeket eredményezhet az új vámok bevezetése, a válaszlépések miatt akár mindkét irányban, vetítette előre az InfoRádióban Rajnai Gergely. Habár Kanada és Mexikó az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnerei, ám számukra még fontosabb az amerikai piac; az ahhoz való hozzáférés létfontosságú e két ország számára.

"Donald Trump szinte direktben is mondja, hogy ez sokkal inkább politikai nyomásgyakorlás, és lehet, hogy majd ezeket az intézkedéseket vissza fogja vonni. Most is elhangzott, hogy ezek nagyon könnyen visszavonható vámok, de egyelőre, amíg úgymond nem viselkednek jól ezek az országok, addig megmaradnak" – fogalmazott Rajnai Gergely.

Jóval bonyolultabb ennél Európa kérdése. Egyrészt Kína, Kanada, illetve Mexikó az Egyesült Államok külkereskedelmében a három legfontosabb partner, ezért is ezeket az államokat jelölte ki Trump először. Illetve az Európai Unió tagállamaival külön-külön van politikai, illetve gazdasági kapcsolata Washingtonnak, ami miatt még problémásabb az adók, illetve vámok kivetése. Az is nehézséget okoz, hogy ez elsősorban politikai szempontból fontos a Trump-kormányzatnak, viszont a különböző európai vezetésekkel különböző a politikai viszonya. Emiatt az Európai Unió ellen egységes vámokat bevezetni sokkal nehézkesebb – értékelt a szakértő.

A hétvégén Marco Rubio amerikai külügyminiszter első külföldi útjára indult, éppen Panamába, amellyel kapcsolatban Washington már többször kifogásolta a kínai befolyás túlzott mértékét. Rubio most egyértelművé is tette, hogy a Panama-csatornát vissza kívánja szerezni Amerika.

"A Trump-kormányzat álláspontja az, hogy ami régen Amerikáé volt, azt vissza kell szerezni. A Trump-kampány fontos része volt az a szlogen, hogy Amerikát újra naggyá kell tenni" – emelte ki Rajnai Gergely. Felidézte, hogy régen az amerikai kontinensen – Dél Amerikában, Közép-Amerikában – szinte minden amerikai érdekeltségbe tartozott, különösen a Panama-csatorna, amelynek szimbolikus jelentősége is van, illetve nagyon fontos gazdasági jelentősége a Kínával vívott gazdasági háborúban. Ebben az értelmezésben az amerikai kontinensbe Grönland is belefér, ami egy másik iránya ennek a törekvésnek. Rajnai Gergely szerint az együttműködés, a nemzetközi szervezetekkel való közös munka most háttérbe szorul az amerikai állam befolyásnövelésével szemben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×