Orbán Viktor szerint Donald Trump visszatérése gyökeresen átformálhatja a világpolitikát, mivel szerinte csak ő lehet képes befejezni az orosz–ukrán háborút; a miniszterelnök szerint Magyarország nagy nyomás alatt volt az elmúlt években Brüsszel és Washington részéről, Trump visszatérése azonban véget vethet ennek a korszaknak – olvasható Neue Zürcher Zeitungban.

„A világ tíz nap alatt annyit változott, mint általában évek alatt. Ez a Trump-tornádó. De Magyarország számára egyszerű:

Brüsszel és Washington nyomást gyakorolt ránk. Ha egy tízmilliós országnak két csizma van a mellkasán, szinte nem is tud túlélni”

– idézi a kormányfő szavait a magyarnemzet.hu.

Orbán Viktor kiemelte, hogy az amerikai demokraták politikája ellenséges volt Magyarországgal szemben, Trump adminisztrációja alatt viszont javulhatnak a kapcsolatok, valamint hangot adott abbéli reményének, hogy az amerikai befektetések ismét növekedni fognak hazánkban.

Ezután a magyar miniszterelnök az EU gyengeségét hangsúlyozta, kijelentve, hogy a kontinens folyamatosan veszít versenyképességéből, nincs stratégiája, és nem rendelkezik erős vezetőkkel. Szerinte a gazdasági dinamika kelet felé tolódik: Kína, India és az Egyesült Államok a jövő kulcsszereplői, miközben Európa stagnál. Magyarország számára ez azt jelenti, hogy nem kötheti le magát kizárólag az európai piacokhoz, hanem nyitnia kell kelet felé is.

Orbán Viktor szerint Európa nem támaszkodhat vaktában az Egyesült Államok biztonsági garanciáira, hanem aktívan kell tárgyalnia, hogy Washington kész legyen továbbra is védelmi szerepet vállalni a kontinensen.

Az EU szerinte nem képes hatékony külpolitikát folytatni, hiszen nem tudta megelőzni sem az orosz–ukrán háborút, sem pedig előmozdítani a Balkán integrációját.

„Nekünk, európaiaknak alázatosnak kell lennünk. Az EU arról beszél, hogy globális szereplő. De még a saját szomszédságában zajló fejleményeket sem tudja ellenőrizni. (…) Egy közös külpolitika csak akkor lenne reális, ha Németország és Franciaország erős politikai vezetéssel rendelkezne, és a többiek vele tartanának. De ez jelenleg nem így van” – fogalmazott.

A kormányfő az interjúban kritizálta az Oroszországgal szembeni szankciókat, amelyek szerinte többet ártottak Magyarországnak, mint Oroszországnak. A magyar gazdaság 19,5 milliárd eurós veszteséget szenvedett el az energiaárak és a kereskedelmi korlátozások miatt.

A beszélgetés során szóba kerültek a Putyin–Orbán találkozók, amelyekről azt mondta, 2009 környékén, amikor készült visszatérni a hatalomba,

megkérdezte az orosz elnököt, hogy problémásnak tartja-e Magyarország NATO-tagságát. Elmondása szerint Putyin erre nemmel felelt, mivel Magyarországon nem állomásoznak olyan fegyverek, amelyek Oroszországra fenyegetést jelentenének.

„Őt a nagy hatótávolságú taktikai fegyverek aggasztják” – idézi a hvg.hu a miniszterelnököt, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt tizenöt évben számos megállapodás született Putyinnal, aki eddig mindig tartotta a szavát.

Magyarország geopolitikai pozíciója

A miniszterelnök szerint Magyarország érdeke az, hogy jó kapcsolatokat ápoljon mind a Nyugattal, mind Kínával és Oroszországgal. A hidegháborús tapasztalatokból kiindulva szerinte a nagyhatalmak mindig egymással fognak megállapodni, és a kisebb államoknak ehhez kell alkalmazkodniuk.

„A hidegháború idején nőttem fel. Az volt a tapasztalatom, hogy a két nagy játékos mindig megegyezik. A harmadik és a negyedik a probléma. Az amerikaiak meg fognak állapodni a kínaiakkal. Ezért nem lesz probléma Magyarországnak, hogy jó kapcsolatokat ápoljon Pekinggel és Washingtonnal. Oroszországgal már nehezebb.

Mi szeretnénk minden üzleti kapcsolatot nyitva tartani. De az EU ezt ellenzi. Az amerikai álláspont egyelőre tisztázatlan. Ki kell várnunk és meglátjuk”

– vélekedett.

Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarország hosszú távú energiabiztonsága érdekében megőrizte kapcsolatait Oroszországgal, ugyanakkor folyamatosan diverzifikálja energiaforrásait, például Románia, Azerbajdzsán és Törökország irányába. Úgy véli, hogy az EU szankciós politikája nem érte el célját, és hogy a háborút már korábban diplomáciai úton kellett volna kezelni.

„A szankciókat soha nem tekintettük a háború befejezésének megfelelő eszközének. De Joe Biden azt mondta: »Putyinnak meg kell buknia«. A Nyugat Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját arra akarja felhasználni, hogy meggyengítse az országot, visszaszorítsa. Oroszországot térdre kellene kényszeríteni, hogy feladja katonai céljait Ukrajnában. Ez egyszerűen nem sikerült” – emlékeztetett.

Nincsenek politikai tűzfalak

Azzal kapcsolatban, hogy a németországi AfD tárelnöke, Alice Weidel találkozót kért tőle, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Magyarországon nincsen politikai tűzfal, ha egy pártra szavaznak az emberek, azt komolyan vesszük.” A kormányfő jövő héten fogadja a politikust Budapesten, de hozzátette, hogy ő Olaf Scholz német kancellárt is meghívná Budapestre, ha érkezne ilyen megkeresés.

Arra a kérdésre, hogy Magyar Péter gyors felemelkedése nem azt jelenti-e, hogy az emberek elégedetlenek a kormánnyal, Orbán Viktor igennel felelt, bár szerinte az elégedetlenség inkább a háborúnak és a szankcióknak köszönhető, amely többek között inflációt, megemelkedett energiaárakat okozott, miközben alacsony volt a gazdasági növekedés. „A háborút sok okból nem szeretem, többek között gazdasági okokból sem” – jegyezte meg.

A miniszterelnök az interjúban saját politikai jövőjéről is szólt: „Amíg szellemileg képes vagyok rá, szeretnék a parlamentben maradni. Elképzelem, hogy jó lesz a hátsó padsorokban ülni, mint egy idős, elismert ember, és a fiatalabb generáció tanácsot kérhet tőlem. Látni annak a következményeit, amit a politikai életutam során tettem. Mert még ha kritizálnak is érte: történelmi pillanatban tettem valamit.”