Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Andrzej Duda lengyel államfő beszédet mond a II. világháború kitörésének 85. évfordulóján, 2024. szeptember 1-jén hajnalban a Lódzi vajdaságban levő Wielun városban. A német légierő 1939. szeptember 1-én lebombázta Wielunt. A légicsapásban tizenkétezer lengyel vesztette életét, ők voltak a háború első civil áldozatai.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Marian Zubrzycki

Komoly veszélyre figyelmeztet a béke kapcsán Ukrajna szövetségese

Az orosz–ukrán háború lezárása után a szervezett bűnözés jelentős növekedésére figyelmeztet a lengyel elnök. Andrzej Duda szerint Ukrajnának masszív támogatásra lesz szüksége biztonsága garantálásához, és a bűnözés terjedése Lengyelországot, Nyugat-Európát és az Egyesült Államokat is érintheti.

Andrzej Duda aggodalmát fejezte ki, hogy a harcok befejeztével a bűnözés átterjed Ukrajnából Lengyelországba és más nyugati országokba. A lengyel elnök a Financial Times-nak adott interjúban az 1990-es évek eleji Oroszországhoz hasonlította a helyzetet, amikor az afganisztáni háború veteránjai körében elterjedt a szervezett bűnözés és az erőszak – idézi a Portfolio.

„Emlékezzünk csak vissza azokra az időkre, amikor a Szovjetunió összeomlott, és mennyire megugrott a szervezett bűnözés Nyugat-Európában, de az Egyesült Államokban is” – fogalmazott Duda, megjegyezve: a jelenlegi ukrajnai konfliktus áldozatainak száma jóval magasabb, mint az afganisztáni háborúban volt.

Az elnök hangsúlyozta, hogy egy esetleges békemegállapodás után Ukrajnának mindenképpen támogatásra lesz szüksége a gazdaság újjáépítéséhez és a belső rend fenntartásához. Rámutatott a hazatérő katonák potenciális problémáira is, kiemelve a poszttraumás stressz zavar és a kilátástalanság veszélyeit.

Az ukrán támogatással kapcsolatban Duda kijelentette, hogy Lengyelország továbbra is segíteni fogja Ukrajnát, de nem feltétlenül csapatok küldésével. Az államfő hangsúlyozta Lengyelország kulcsszerepét a katonai és humanitárius segélyek logisztikai csomópontjaként, ugyanakkor felhívta a figyelmet az országot fenyegető potenciális orosz támadások veszélyére is. Végezetül kiemelte, hogy egy esetleges többoldalú tárgyalás esetén Ukrajna érdeke lenne Lengyelország részvétele is, mivel az „újjászületett orosz imperializmussal” szemben a két ország érdekei egybeesnek.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×