eur:
401.77
usd:
383.34
bux:
87759.96
2025. február 18. kedd Bernadett
Nyitókép: Unsplash

Lenyomhatja a legendás német haderőt a lengyel - 5 százalékos NATO-kötelezettség a láthatáron

Lengyelország a hadi GDP-ráfordítási arány éltanulója, már rég elhagyta a 2 százalékot, robog az 5 felé, ami a NATO hosszú távú célja. Magyarország tavaly 2,3 százaléknál járt, ami szintén megfelelő. Csiki Varga Tamás (NKE John Lukács Intézet) beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Donald Trump amerikai elnök jelezte európai szövetségeseinek, hogy az Egyesült Államok számára kiszervezett európai védelem már nem fenntartható, ezért a jövőben a védelmi kiadások dinamikus növelését várja a NATO-tagállamoktól egészen a nemzeti össztermék, a GDP 5 százalékos szintjéig.

Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádióban tisztázta, eddig ez a szint 2 százalék volt, az 5 százalékra emelés pedig "hosszú távú követelmény", nem is lehet más, a 2 százalékkal is birkózik még néhány állam.

"2006 óta már teljesen formálisan is várja azt a NATO, hogy a tagállamok ezt teljesítsék. Aztán 2014-ben egy újabb politikai kötelezettségvállalás született 10 éves időtávra, tehát 2024-ig, hogy felzárkóznak az államok, mert előtte ilyen 1,2-1,3 volt a NATO-s átlag. 2024-re a becslés alapján 24 állam a 32 tagállam közül teljesítette a 2 százalékos elvárást, tehát javul a helyzet, de még ezzel sem tudott mindenki teljes mértékben felzárkózni."

A 2024-es adatok alapján - mint hozzátette - 1320 milliárd dollárt jelentene az, ha varázsütésre a '25-ös évben felugranánk az 5 százalékos szintre. Hogy kontextusba tudjuk helyezni: a magyar teljes védelmi költségvetés nagyságrendileg 5 milliárd dollárt jelent.

A védelmi költségvetésnek több nagy tétele van:

  1. működés-fenntartás, tehát a napi feladatok ellátása
  2. személyi kiadások. Természetesen itt fontos lehet, hogy könnyebben tudnának személyi állományt bevonzani és megtartani a haderők
  3. a leglátványosabb elem a modernizáció, haditechnikai beszerzési tétel. Ha a '24-es adatokból indulunk ki, az 32 százalékát jelentette a teljes védelmi kiadásoknak NATO-átlagban. Ez egy még mindig több mint 440 milliárdos tétel.

Az eddigi trendek alapján jelentős mértékben az Egyesült Államoknál költenék el a pénzt a tagállamok, hiszen vannak olyan fejlett fegyverrendszerek, ami máshol nehezen szerezhető be.

"Hasonlóképpen:

az együttműködési, katonai közös műveletek végrehajtási képességet is megkönnyíti az például a légierő terén, ha amerikai repülőgépeket vásárolnak, tehát itt látható egy erős amerikai érdekeltség és érdek is"

- húzta alá Csiki Varga Tamás.

Ugyanakkor most már azért évek óta újra erősödik az a hang, hogy itt az európai védelmi ipari és technológiai bázist kéne támogatni, hiszen ha itthon költjük el a pénzt, az mégiscsak egy hatékonyabb megoldás - vetette fel.

A '24-es magyarországi ráfordítási becslés 2,3-at is elérő arányt mutatott, 2023-ban már teljesítette a magyar honvédelem ezt az arányt, tehát ez pozitív. Ehhez képest az 5 százalék azért egy nagyon távlati célnak tekinthető a szakértő szerint.

"Egyébként is az lenne, ha mondjuk szakmai érvem, hogy a 3 százalék közös elfogadás a NATO-n belül egy sokkal inkább vállalható és megvalósítható elképzelés lenne" - vetette fel.

Lassan egyébként 10 éve zajlik egy nagyarányú modernizációs és haderőfejlesztési program, ennek a haditechnika elemeit látni viszonylag gyakran, de itt is vannak még olyan elemek, például a tüzérség szempontjából, amit lehetne bővíteni, de szárazföldi harci járművek beszerzése is megtörténhetne szerinte még nagyobb arányban.

"De talán ami a legfontosabb, és amin nagyon elszántan dolgozik a honvédelmi vezetés az elmúlt években, az a bérek növelése. Arányaiban egyébként ez az, ami logikusan következik abból, hogy 10 éve modernizálunk, hogy fel kell zárkóztatni és versenyképessé kell tenni a honvédségen belüli fizetéseket is, teljes mértékben" - nyomatékosította.

Rámutatott, a térség meghatározó hadereje most Lengyelország, sőt: "itt a fejlesztések, ahogy szépen megvalósulnak, erősebbé válik, mint a német haderő, vagy akár a francia is bizonyos dimenziókban, főleg a szárazföldi erők tekintetében".

A lengyelek már most is a 4 százalékot meghaladó GDP-arányban költenek, tehát 4,6-4,7 is lehet akár 2025-ben, és ők nem is ellenzik tulajdonképpen ezt az 5 százalékos határt, de a baltiak sem.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Az Ukrajnának adható biztonsági garanciákról tárgyalnak az európai vezetők

Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére az Európai Unió nyolc vezető országa, valamint az EU és a NATO vezetői megkezdték tanácskozásukat hétfőn Párizsban, amelynek célja, hogy megpróbáljanak egységesen fellépni az Ukrajnával kapcsolatos amerikai kezdeményezésekkel szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.18. kedd, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Holnap kezdődnek az orosz-amerikai tárgyalások, Ukrajna nem fogja elismerni ezek eredményét - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Holnap kezdődnek az orosz-amerikai tárgyalások, Ukrajna nem fogja elismerni ezek eredményét - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan még februárban találkoznak, hogy az orosz-ukrán háború lezárásáról egyeztessenek. Az ukrán haderő bejelentette: kitolták az oroszokat Piszcsanyéből, ez egy falu Pokrovszk elővárosában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország háborús veszteségeiről beszélt. Ma válságtanácskozást tart az Európai Unió, melynek célja megvitatni Trump elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos hozzáállását. Közben megérkezett az amerikai és az orosz tárgyalódelegáció is Szaúd-Arábiába, holnap indulnak a tárgyalások. Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia kész katonákat küldeni Ukrajnába békefenntartó misszióra. Zelenszkij elnök délután azt mondta: Ukrajna soha nem fogja elismerni a szaúdi tárgyalások eredményeit. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×