Donald Trump amerikai elnök jelezte európai szövetségeseinek, hogy az Egyesült Államok számára kiszervezett európai védelem már nem fenntartható, ezért a jövőben a védelmi kiadások dinamikus növelését várja a NATO-tagállamoktól egészen a nemzeti össztermék, a GDP 5 százalékos szintjéig.
Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádióban tisztázta, eddig ez a szint 2 százalék volt, az 5 százalékra emelés pedig "hosszú távú követelmény", nem is lehet más, a 2 százalékkal is birkózik még néhány állam.
"2006 óta már teljesen formálisan is várja azt a NATO, hogy a tagállamok ezt teljesítsék. Aztán 2014-ben egy újabb politikai kötelezettségvállalás született 10 éves időtávra, tehát 2024-ig, hogy felzárkóznak az államok, mert előtte ilyen 1,2-1,3 volt a NATO-s átlag. 2024-re a becslés alapján 24 állam a 32 tagállam közül teljesítette a 2 százalékos elvárást, tehát javul a helyzet, de még ezzel sem tudott mindenki teljes mértékben felzárkózni."
A 2024-es adatok alapján - mint hozzátette - 1320 milliárd dollárt jelentene az, ha varázsütésre a '25-ös évben felugranánk az 5 százalékos szintre. Hogy kontextusba tudjuk helyezni: a magyar teljes védelmi költségvetés nagyságrendileg 5 milliárd dollárt jelent.
A védelmi költségvetésnek több nagy tétele van:
- működés-fenntartás, tehát a napi feladatok ellátása
- személyi kiadások. Természetesen itt fontos lehet, hogy könnyebben tudnának személyi állományt bevonzani és megtartani a haderők
- a leglátványosabb elem a modernizáció, haditechnikai beszerzési tétel. Ha a '24-es adatokból indulunk ki, az 32 százalékát jelentette a teljes védelmi kiadásoknak NATO-átlagban. Ez egy még mindig több mint 440 milliárdos tétel.
Az eddigi trendek alapján jelentős mértékben az Egyesült Államoknál költenék el a pénzt a tagállamok, hiszen vannak olyan fejlett fegyverrendszerek, ami máshol nehezen szerezhető be.
"Hasonlóképpen:
az együttműködési, katonai közös műveletek végrehajtási képességet is megkönnyíti az például a légierő terén, ha amerikai repülőgépeket vásárolnak, tehát itt látható egy erős amerikai érdekeltség és érdek is"
- húzta alá Csiki Varga Tamás.
Ugyanakkor most már azért évek óta újra erősödik az a hang, hogy itt az európai védelmi ipari és technológiai bázist kéne támogatni, hiszen ha itthon költjük el a pénzt, az mégiscsak egy hatékonyabb megoldás - vetette fel.
A '24-es magyarországi ráfordítási becslés 2,3-at is elérő arányt mutatott, 2023-ban már teljesítette a magyar honvédelem ezt az arányt, tehát ez pozitív. Ehhez képest az 5 százalék azért egy nagyon távlati célnak tekinthető a szakértő szerint.
"Egyébként is az lenne, ha mondjuk szakmai érvem, hogy a 3 százalék közös elfogadás a NATO-n belül egy sokkal inkább vállalható és megvalósítható elképzelés lenne" - vetette fel.
Lassan egyébként 10 éve zajlik egy nagyarányú modernizációs és haderőfejlesztési program, ennek a haditechnika elemeit látni viszonylag gyakran, de itt is vannak még olyan elemek, például a tüzérség szempontjából, amit lehetne bővíteni, de szárazföldi harci járművek beszerzése is megtörténhetne szerinte még nagyobb arányban.
"De talán ami a legfontosabb, és amin nagyon elszántan dolgozik a honvédelmi vezetés az elmúlt években, az a bérek növelése. Arányaiban egyébként ez az, ami logikusan következik abból, hogy 10 éve modernizálunk, hogy fel kell zárkóztatni és versenyképessé kell tenni a honvédségen belüli fizetéseket is, teljes mértékben" - nyomatékosította.
Rámutatott, a térség meghatározó hadereje most Lengyelország, sőt: "itt a fejlesztések, ahogy szépen megvalósulnak, erősebbé válik, mint a német haderő, vagy akár a francia is bizonyos dimenziókban, főleg a szárazföldi erők tekintetében".
A lengyelek már most is a 4 százalékot meghaladó GDP-arányban költenek, tehát 4,6-4,7 is lehet akár 2025-ben, és ők nem is ellenzik tulajdonképpen ezt az 5 százalékos határt, de a baltiak sem.