A tiltakozó megmozdulások egy részét ellenzéki pártok, nagyobb hányadát civil szervezetek, köztük az Állítsuk Meg a Korrupciót alapítvány és a Békét Ukrajnának kezdeményezés hirdették meg. A tüntetések szervezői szerint a megmozdulásokat az tette indokolttá, hogy az elmúlt időszakban "nőtt a demokratikus értékek fenyegetettsége Szlovákiában, és kérdésessé vált az ország irányultsága és helye az Európai Unióban és a NATO-ban."

A pozsonyi Pravda tudósítása szerint a legnagyobb létszámú tüntetésre Pozsonyban, a kormánypalota előtt került sor. A résztvevők száma a rendezvényt szervező Békét Ukrajnának kezdeményezés szerint elérte a 60 ezret, erről más hivatalos becslés nem jelent meg. Más szlovákiai városokból többezres megmozdulásokról érkeztek jelentések. A Pravda a pozsonyi tüntetést a legnagyobb létszámúnak jellemezte 2018 óta, amikor Ján Kuciak újságíró meggyilkolását követően kezdődött tüntetéssorozat az országban, akkor is Robert Fico kormánya ellen.

A pozsonyi tüntetés résztvevői sajtóbeszámolók szerint elsődlegesen Robert Fico távozását követelték, bírálva a miniszterelnököt a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott találkozójáért, amelynek során a két politikus Szlovákia gázellátásának lehetőségeiről és az ukrajnai helyzetről tárgyalt. A "Szlovákia Európa" nevet viselő megmozduláson szónokként civil szervezetek és pártok képviselői, illetve szlovákiai és csehországi színészek szólaltak fel.