Letette a hivatali esküt Donald Trump, az Egyesült Államok 47. elnöke. A beiktatása utáni órákban három beszédet tartott és több elnöki rendelet is aláírt. Magyarics Tamás az InfoRádióban úgy értékelt, hogy elsősorban olyan döntéseket hozott az elnök beiktatása után, amelyek várhatók voltak. Ezek közé sorolta azt, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből, és szintén nem volt váratlan, hogy Trump a beiktatási beszédében közölte: véget vet az úgynevezett Zöld New Deal politikának, amelyet a demokraták szorgalmaztak, és erőltetett ütemben számolta volna fel a szén-dioxid-kibocsátást.

"Ez egy régi vita az Egyesült Államokban, mert a legfőbb vetélytársak a világban nem nagyon igyekeznek ezt végrehajtani, és ennek következtében az Egyesült Államok versenyhátrányba kerülhet a magasabb előállítási költségek miatt" – magyarázta a döntés okait a külpolitikai szakértő.

Az ELTE emeritus professzora ugyancsak előre látható lépésként jellemezte azt, hogy az amerikai elnök szükséghelyzetet hirdetett a déli határon, mert a kampánya egyik leghangsúlyosabb szlogenje volt az, hogy véget vet az illegális bevándorlásnak, tovább fogja építeni a falat a mexikói határon, és megállapodásra törekszik Mexikóval, hogy érvényesüljön a Maradjon Mexikóban-elv.

Harmadik fontos bejelentésként Magyarics Tamás azt emelte ki, hogy Donald Trump az energiapolitikában is változást hirdetett: az a terve, hogy az Egyesült Államok exportőrként jelenjen meg a gáz- és olajpiacon, és ennek megfelelően tudja diktálni majd az árakat. "Ezek mind előre látható dolgok voltak. A zöld politikában a fordulat bizonyos mértékig hosszabb távra szól, és nyilvánvalóan a bevándorlási politika megváltoztatása is nagyon lényeges eltérés a korábbi Biden-adminisztráció politikájához képest" – összegzett a szakértő.

Donald Trump azt ígérte a beiktatási beszédében, hogy elkezdődik vele Amerika aranykora. Magyarics Tamás szerint ennek részeként elsősorban azt szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok ismét "gyártó" állam legyen, a külföldre, elsősorban Mexikóba vagy a Távol-Keletre telepített iparágakat vissza akarja vinni amerikai földre, és ezzel munkahelyeket akar teremteni.

Azt is kiemelte az egyetemi tanár, hogy Trump véget akar vetni a genderpolitikának, határozottan kijelentette, hogy mindössze két nem létezik, a férfi és a nő.

"Ez a woke-politika végét jelenti ez, legalábbis kormányzati szinten"

– tette hozzá.

Szintén fontos bejelentésként értékelte, hogy az elnök megszüntetné a cenzúrát a közösségi médiában. Ennek Magyarics Tamás szerint már vannak jelei is, hiszen például Mark Zuckerberg már közölte, hogy megszüntetik a tényellenőrzést a Meta platformjain, így a Facebookon és az Instagramon is.

"Trump béketeremtő és egyesítő szeretne lenni a világban. Meglátjuk, hogy ez mennyire fog sikerülni. Ennek a sarokköve, legalábbis jelen pillanatban, az ukrán–orosz helyzet kezelése" – mondta a külpolitikai szakértő, és hozzátette, az a kampánykijelentés, hogy Trump 24 órán belül békét teremt, "nyilvánvalóan az irodalmi munkásságához tartozik". Mint kiemelte, az ukrajnai háború ügyével az új kormányzatban foglalkozók már száznapos határidőről beszélnek, ennyi időt kérnek arra, hogy az oroszokat és az ukránokat valamilyen módon rávegyék először a tűzszünetre, utána pedig valamilyen kompromisszumos megoldásra. Magyarics Tamás emlékeztetett, hogy az új külügyminiszter, Marco Rubio a szenátusi meghallgatásakor azt mondta, hogy mindkét félnek engedményeket kell tenni.

"Korábban befolyásos republikánus politikusok arról beszéltek, hogy Ukrajna NATO-tagsága jelen pillanatban nem opció, és ez talán a legfontosabb orosz követelés, illetve hogy Ukrajnának bizonyos területi engedélyeket kell tennie, talán átmenetileg. Ebből lehet kiindulni.

Az persze kérdéses, hogy ez Oroszországnak, illetve Ukrajnának mennyire megfelelő"

– mondta. Jelezte, valójában a háború sorsa az amerikai–orosz egyeztetéseken dől majd el, mert abban a legtöbb szakember egyetért, hogy Ukrajnában egyfajta proxyháború folyik: az ukránok az Egyesült Államok, illetve kisebb mértékben az Európai Unió támogatása nélkül eddig sem tudták felvenni a versenyt az oroszokkal.