A magyarlakta régiókban az átlagostól elmaradt a részvételi hajlandóság a parlamenti választáson.
Rendkívül magas a részvétel mellett kezdődtek Romániában vasárnap a parlamenti választások, amelyeken képviselőket és szenátorokat választ az ország 19 millió választópolgára a kétkamarás törvényhozásba.
Délelőtt tíz óráig az összesített - a külföldön leadott voksokat is magában foglaló - részvétel elérte a hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár 8 százalékát.
Az első három órában leadott 1,44 millió voks közül 185 ezer külföldről érkezett. Külföldön már szombaton megkezdődött a szavazás.
A legutóbbi, 2020-as romániai parlamenti választásokon délelőtt 10 óráig a jogosultak 4,53 százaléka szavazott, míg 2016-ban 5,27 százalékos, 2012-ben 4,52 százalékos, 2008-ban 4,8 százalékos volt a részvétel.
A legmagasabb részvételi adatokat idén a déli, a Duna-menti Olt (9,36), Teleorman (8,69), Mehedinti (8,53) és Calarasi (8,48) megyékből jelentették.
A legalacsonyabb szavazási kedvet a moldvai Vaslui (4,87), valamint az erdélyi Szeben (5,22), Máramaros (5,55) és Beszterce-Naszód (5,57) megyében regisztrálták.
A jelentős magyar lakosság rendelkező térségekben a részvétel elmaradt az országos átlagtól. Szatmár megyében 5,95, Kovászna megyében 6,43, Maros megyében 6,57, Hargita megyében 7,41 százalékos volt a részvétel az első három órában.
A szavazókörök mindenütt helyi idő szerint 21 óráig tartanak nyitva.
KezdőlapKülföldHatalmasat mozdult Románia, irgalmatlanul magas a részvétel a választáson
Több fegyverrel szerelte fel magát az a férfi, aki a Donald Trump elnök részvételével tartott díszvacsora helyszínén tüzet nyitott szombaton egy washingtoni szálloda bálterménél.
Gyökeresen átalakul a Fidesz parlamenti frakciója, hétfőn alakul meg az új, vezetője Gulyás Gergely lesz – közölte Orbán Viktor, aki visszaadja mandátumát is. „Rám most nem a parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében van szükségünk” – hangsúlyozta.
Brüsszel az új energiaválságot nem elsősorban csővezetékek és tankerek drámájaként, hanem a versenyképességet romboló ársokként írja le: Európa importált fosszilis függősége minden geopolitikai rezdülésnél azonnal a számlákban és a termelési költségekben jelentkezik. Az Európai Bizottság rövid távon koordinált, célzott védőintézkedésekkel tompítaná az ütést, miközben azt üzeni, hogy az általános, mindenkire kiterített támogatási modellek – a magyar rezsicsökkentés logikája – túl drágák és rosszul céloznak egy újabb árhullámban. A tartós kiutat gyorsított tisztaenergia-termelésben, villamosításban, hálózatfejlesztésben és energiahatékonyságban látják, mert az áramtermelés „tisztulása” önmagában még nem húzza ki a fűtést, a közlekedést és az ipari hőt az olaj–gáz szorításából. A tét végső soron az, hogy Európa a következő sokkot ismét támogatásokkal próbálja-e túlélni, vagy a válságot egy kevésbé sérülékeny energiarendszer felé toló kényszerré tudja-e formálni.
Negyven éve történt a csernobili atomkatasztrófa, amelynek valódi súlyát Magyarországon csak késve, töredékesen és sokszor félreértéseken keresztül ismerte meg a társadalom.
14 °C
.jpg)
