Infostart.hu
eur:
354.81
usd:
311.09
bux:
140400.87
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt (b) és Joáv Galant korábbi izraeli védelmi minisztert rabruhában ábrázoló épületmolinó a Palesztina térnél Teheránban 2024. november 28-án, a palesztinok lakta Gázai övezetben végzett izraeli katonai műveletek 14. hónapjában. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) november 21-én elfogatóparancsot adott ki Netanjahu és Galant, valamint Mohamed ed-Deif, a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Izrael: a béke elkerülhetetlen, de nem alapulhat "illúziókon"

Gideon Szaár izraeli külügyminiszter Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján csütörtökön kijelentette, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) nincs indoka arra, hogy elfogatóparancsot adjon ki izraeli vezetők ellen.

Szaár azt is közölte, hogy Jeruzsálem fellebbez a döntés ellen, és veszélyes precedensnek tekinti azt. A külügyminiszter közölte, hogy Izrael akkor fejezi be a gázai háborút, amikor „eléri céljait”, vagyis a Hamász által fogva tartott túszok kiszabadítását Gázából, és annak biztosítását, hogy az iszlamista terrorszervezet ne irányíthassa többé az övezetet.

Gideon Szaár azt is mondta, hogy Izrael nem kívánja irányítása alá vonni a Gázai övezetben élő palesztin civilek életét, és úgy vélekedett, hogy a béke „elkerülhetetlen”, de nem alapulhat „illúziókon”.

Mint arról az Infostart is beszámolt, az ICC november 21-én adott ki elfogatóparancsot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter, valamint Mohamed ed-Deif, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt.

Az Európai Unió tagországainak tiszteletben kell tartaniuk a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) határozatait, beleértve a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancsot is – erről már az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő nyilatkozott a kétállami megoldás, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrehozását támogató, úgynevezett Globális Szövetség nemzetközi fórumát megelőzően.

Josep Borrell azt mondta, „nem szabad aláásni” a Nemzetközi Büntetőbíróságot, ugyanis – mint fogalmazott – ez az egyetlen módja a globális igazságszolgáltatásnak, ez az egyetlen módja az elszámoltathatóságnak. Azon véleményének adott hangot, hogy az ICC ítéletei nem politikai jellegűek, majd hozzátette: a jogi testületet köztiszteletben álló bírák alkotják, akik – mint kiemelte – a szakma legjobbjai.

(Címlapképünkön: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt - balra - és Joáv Galant korábbi izraeli védelmi minisztert rabruhában ábrázoló épületmolinó a Palesztina térnél Teheránban 2024. november 28-án, a palesztinok lakta Gázai övezetben végzett izraeli katonai műveletek 14. hónapjában.)

Címlapról ajánljuk
Szakértő: ijesztő a jelentés a Németországban terjedő extremizmusról

Szakértő: ijesztő a jelentés a Németországban terjedő extremizmusról

Oroszország, Kína, valamint a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali csoportok egyaránt növekvő fenyegetést jelentenek Németországra – közölte Alexander Dobrindt német belügyminiszter a belső hírszerzés jelentését bemutatva. Bauer Bence szakértő szerint a trend növekvő, a német társadalom egyre inkább elmozdul az extremizmusok irányába, de a külső fenyegetés is egyre erősebb: orosz szervezésű kibertámadások és szabotázsakciók, iráni, pakisztáni, marokkói titkosszolgálati műveletek terepe lett Németország.

Hőhullám: utolsó figyelmeztetés a kormánytól, országos körkép áramról, vízről, közlekedésről

A hőhullám utolsó napja felhőszakadásokkal, viharos széllel ér véget. Szerda éjfélig van érvényben a hőségriasztás legmagasabb, harmadik fokozata, késő estére 8-10 fokkal csökken a hőmérséklet – közölték a kormany.hu oldalon.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Százmilliárdokat bukik a magyar bankrendszer egyetlen törvénymódosítás késlekedése miatt?

Százmilliárdokat bukik a magyar bankrendszer egyetlen törvénymódosítás késlekedése miatt?

Hiába kérték az új kormánytól a bankok, hogy június 30-áig tisztázza a jelzáloghitelek kamatstopjának a sorsát egy konkrét kivezetési időpontot tartalmazó jogszabállyal, ez nem történt meg. Bár azt már bejelentette Kármán András pénzügyminiszter, hogy szeptember 30-áig a jelenlegi formájában megszűnik a kamatstop, erről nem jelent meg jogszabály. A kamatstop most papíron határozatlan időre szól, csakhogy a könyvvizsgálók ilyenkor szigorúak: egy 200-300 milliárd forint közötti átmeneti veszteség réme lebeg a bankszektor felett, amit elvileg a második negyedévre kellene még elszámolniuk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×