Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
2022. február 4-i felvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai államfő pekingi találkozójáról. Hszi Csin-ping március 20-22-én állami látogatást tesz Oroszországban Putyin meghívására.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Alekszej Druzsinyin

Kínából kaphat titokban segítséget Oroszország a háború folytatásához

Az ausztrál hírszerzés jelentése szerint Kína a kettős felhasználású termékek átadása mellett gazdasági és diplomáciai támogatást is ad Moszkvának a háború folytatásához.

Andrew Shearer, az ausztrál Nemzeti Hírszerző Hivatal vezetője egy canberrai konferencián beszélt arról, hogy Peking támogatása "olyan biztosan megöli az ártatlan ukránokat, mintha tüzérségi lőszereket és rakétákat szállítanának" - írja a Reuters híradása nyomán a Portfolio. Szerinte a nyugati szankciók ellenére Kína folyamatosan támogatja az orosz hadiipart és segít neki megkerülni a szigorú intézkedéseket.

"Ez egy mélységesen aggasztó stratégiai fejlemény, és mindannyian azon küzdünk, hogy utolérjük, és hatékony intézkedéseket léptessünk életbe, de úgy gondolom, hogy ez korunk egyik stratégiai kihívása"

- mondta a hírszerzési vezető. A lap hozzáteszi, a fejlemény nem jelent különösebb újdonságot, régóta érkeznek jelentések arról, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának számító Kína aktívan segíti Oroszországot.

Peking lépésenként fűzte szorosra Moszkvával való viszonyát, először gazdasági értelemben, az utóbbi időszakban pedig egyre inkább a védelmi-biztonsági szektorokat is érintette a közeledés.

Kína vált Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnerévé, pedig a nyugati országok többször is felszólították, hogy hagyjon fel a hadiiparban is használatos termékek eladásával. Ezeknek azonban, mint írják, vajmi kevés hatása látszik Peking hozzáállásában.

Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×