Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Donald Trump volt amerikai elnök, republikánus párti elnökjelölt a Pennsylvania állambeli Oaks városban tartott kampánygyűlésén 2024. október 14-én. Az elnökválasztást november 5-én rendezik az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Így szüntetné meg az orosz-ukrán háborút az amerikai elnök

Donald Trump nem támogatja Ukrajna NATO-tagságát.

Bennfentes információkat szerzett a Financial Times arról, hogy Donald Trump amerikai elnökjelölt hogyan zárná le az ukrajnai háborút, ha megválasztják elnöknek. Az információk egy olyan tanácsadótól származnak, aki nagyon régóta Donald Trump csapatában dolgozik, a nevét viszont nem tették közzé - írja a Portfolio.

Donald Trump a 2014-15-ös minszki megállapodásokat venné alapul a konfliktus lezárásához, autonóm zónákat hozna létre Ukrajnán belül, melyek hivatalosan Ukrajnához tartoznak, de önálló önkormányzattal működnének.

Trump a területek autonómiájának megsértését szigorúan szankcionálná és európai katonákat küldene Ukrajna területére, akik betartatják a háború lezárását célzó egyezményt.

Az amerikai politikus nem lenne hajlandó sem pénzzel, sem fegyverrel támogatni a projektet: az egész Ukrajna-problémát Európa ügyének tartja.

Trump emberei többnyire úgy látják, hogy Joe Biden elhibázta az Ukrajnával kapcsolatos politikát: kellett volna egyeztetnie Putyinnal, ahogy a szovjet vezetőkkel is egyeztettek az amerikai vezetők, most pedig Ukrajna vesztésre áll. Trumpék Ukrajna rövidtávú NATO-tagságát is kizárják.

Fred Fleitz, Trumphoz közelálló biztonságpolitikai elemző azt mondta: szerinte Ukrajna ügye egyáltalán nem fog megoldódni, amíg Vlagyimir Putyin hatalmon van, a cél addig az, hogy sikerüljön tűzszünetet eléni és befagyasztani a konfliktust.

Donald Trump táborában nincs osztatlan egység Ukrajna jövőjét illetően: bár vannak, akik magára hagynák a kelet-európai országot, a többség még mindig úgy látja, hogy nem szabad Európára bízni az ország jövőjét.

Címlapról ajánljuk
Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Miután Irán közölte, hogy válaszul az amerikai–izraeli légitámadásokra lezárják a világ egyik fő „kőolaj-ütőerét”, a Hormuzi-szorost, iráni rakétatalálat ért egy olajtankert. A világ kőolajpiacán nagy változások jöhetnek, akár nagy áremelkedés is elképzelhető. A magyar kormány szerint ebben a kiélezett helyzetben különösen fontos, hogy Ukrajna újraindítsa a szállítást a Barátság kőolajvezetéken Magyarország felé.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Mutatjuk, hol él a legtöbb külföldi Magyarországon

Mutatjuk, hol él a legtöbb külföldi Magyarországon

A vidéki térségek és azok központjaként működő kisvárosok elemzése kerül fókuszba a 2026. január elején induló NKFIH Starting-152305 sz. kutatási projektben. Ez a vizsgálat fókuszául választott települési kör kiemelten értékes, mivel a legutóbbi népszámlálás szerint Magyarország településeinek jelentős része 30.000 főnyi lakosság alá csökkent. Ezeket a vidéki és kisvárosi társadalmakat különösen érintik az általánosnak tekinthető tendenciák: a rendkívül negatív demográfiai dinamika, a kivándorlás miatti elöregedés, az etnikai szegregáció megjelenése, az alacsony iskolázottság, az alkoholizmus és a mentális betegségek növekvő aránya, valamint az életminőség romlása. Ezen túlmenően azt tapasztaljuk, hogy a kisvárosok újfent, mint lakóhely, nemcsak a belföldi migráció, hanem a külföldi és visszatérő migráció szempontjából is kiemelt célpontként jelentkeznek. A Starting-152305. kutatás több főbb dimenzió mentén vizsgálja az élhetőséget, elsőként a demográfiai dimenzióban a kisvárosokban élő külföldi lakosság arányát és térbeli eloszlását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×