Ausztriában szeptember végén tartottak nemzetgyűlési választásokat, ahol a legtöbb szavazatot az Osztrák Szabadságpárt szerezte. Kormányalakításra azonban többkorös egyeztetés után sem kapott felkérést az államelnöktől, mivel a többi parlamenti párt jelezte, nem hajlandó az FPÖ-vel koalícióra lépni, így nem volt esély arra, hogy Herbert Kickl többségi kormányt hozzon létre.

"Alexander Van der Bellen osztrák elnök nem Herbert Kicklt, az FPÖ elnökét bízta meg kormányalakítással, hanem Karl Nehammer eddigi osztrák kancellárt, aki egy néppárti–zöld koalíciót vezetett. Ez azért különleges, mert bár a Szabadságpárt nyerte meg a választást, nincs parlamentáris többsége, a többi párt pedig kijelentette, hogy nem szeretne a Szabadságpárttal kormányozni. Karl Nehammer viszont számíthat arra, hogy a szociáldemokraták és a liberálisok is támogatják az ő jelöltségét, így aztán esetleg kancellár maradhat" – mondta Bauer Bence.

A Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy nem volna precedens nélküli ez a döntés. "Pont 24 évvel ezelőtt történt az, hogy Wolfgang Schüssel úgy lett Ausztria kancellárja 2000. február 4-én, hogy csak harmadik helyen végzett a Néppárt, de a Szabadságpárttal közösen alkotott koalíciót, így az első helyezett szociáldemokratákat kikosarazva" – mutatott rá.

Persze hagyomány és általánosan bevált szokás, hogy a legnagyobb párt kormányoz, de amikor a legnagyobb párt nem tud további koalíciós társakat találni maga mellé, akkor előfordulhat, hogy nem kap kormányalakítási megbízást. Ebben az osztrák államelnöknek – mint Bauer Bence aláhúzta – szabad döntési joga van.

Ugyanakkor a szakértő szerint ez a döntés a Szabadságpárt erősödéséhez vezethet.

"Most egy hármas koalíció tud összeállni a Néppárttal, a szociáldemokratákkal és a liberális NEOS-szal; nem adnék mindenképpen öt évet ennek az instabilnak mondható hárompárti, három nagyon különböző pártot magába foglalkozó együttműködésnek, hiszen a pártok belső problémákkal küzdenek, ez főleg a Szociáldemokrata Párt esetében kijelenthető" – magyarázat Bauer Bence.

Az Osztrák Néppártnak és az Osztrák Szociáldemokrata Pártnak együtt mindössze egyfős mandátumtöbbsége lenne a Nemzeti Tanácsban, ezért a stabil többséghez szükség lehet egy harmadik párt bevonására is.