Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
311.15
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszél a Joe Biden amerikai elnök által kezdeményezett, Ukrajna támogatását célzó nemzetközi nyilatkozat elfogadása alkalmából New Yorkban 2024. szeptember 25-én. A mintegy 30 ország vezetője által elfogadott nyilatkozatban a vezetők kötelezettséget vállaltak az Oroszországgal hadban álló Ukrajna újjáépítésére, valamint rövid és hosszú távú pénzügyi szükségleteinek biztosítására. A négy pontból álló nyilatkozat tartalmaz egy 50 milliárd dollár összegű hitelcsomagot is. Az amerikai külügyminisztérium ezzel egyidejűleg újabb katonai csomagot jelentett be 375 millió dollár értékben az ukrán haderő számára.
Nyitókép: MTI/AP/Getty Images pool/Leon Neal

Bendarzsevszkij Anton: Volodimir Zelenszkij az ajánlatával épp az ellenkezőjét mondja, mint korábban

Az oroszok számára az egyetlen elfogadható javaslat a saját ultimátumuk megerősítése, az ukrán elnök kompromisszumos javaslatát nem fogják elfogadni – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a béketárgyalások megkezdéséhez az ukrán energiainfrastruktúra elleni légi támadások befejezése lehetne az első lépés, lapinformációk szerint alkut ajánlott; nem támadják tovább az orosz ellátást, ha Oroszország is felhagy a hasonló támadásokkal.

Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője szerint ez nyílt beismerése lehet annak, hogy korábban erről már folytak tárgyalások.

"A nyár folyamán különböző hírszerzési információk láttak napvilágot, amelyek arról szóltak, hogy Oroszország és Ukrajna Dohában tárgyal Katar közvetítésével. Ezeknek a tárgyalásoknak pont ez lett volna a lényege, amiről Zelenszkij beszélt:

a felek elállnak egymás energetikai infrastruktúrájának kölcsönös támadásaitól.

Itt nemcsak orosz támadásokról van szó az ukrán infrastruktúrával szemben, hanem Ukrajnáéról is, az elmúlt hónapokban, január-februártól kezdve nagy károkat tudott okozni az orosz kritikus infrastruktúrában, elsősorban olajfinomítók, nyersanyagraktárak voltak a támadások célkeresztjében. Ezektől a támadásoktól állnának el a felek az ukrán elképzelés szerint, de a kurszki ukrán támadás augusztusban véget vethetett a tárgyalásoknak" – mutatott rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Volodimir Zelenszkij tehát most a szakértő szerint arról beszél, hogy Ukrajna azokhoz a tárgyalásokhoz térne vissza. Hogy mi a realitása, hogy ezek a tárgyalások tényleg vezetnek is valahová, azzal kapcsolatban arra utalt, hogy Ukrajna létéről szól az ország ajánlata, ilyen értelemben pedig valódi, Ukrajnának lenne fontosabb, mint Oroszországnak.

"Az orosz támadások következtében az elmúlt fél évben

az ukrán energetikai termelés mintegy fele esett ki, így Ukrajna nehéz tél elé néz, nem tudni, hogyan vészeli át.

Oroszország is számolhat veszteséggel, az orosz olajfinomítói termelésnek mintegy 15-17 százaléka esett ki korábban az ukrán támadások következtében, de nem egzisztenciális kérdés. Ilyen szempontból aligha beszélhetünk olyan kompromisszumos megbeszélésről vagy tárgyalásról a két fél között, amely úgymond egyenrangú lenne, hiszen Ukrajna számára sokkal fontosabb egy egyezség" – szögezte le.

Emiatt sokan kritizálták is Ukrajnán belül Zelenszkij kijelentését, negatív visszhangja volt az ajánlattételnek, mivel korábban azt mondta, a konfliktus semmilyen befagyasztását nem tenné lehetővé, nem kerülhet a háború "passzív szakaszba", amíg Ukrajna nem szerzi vissza valamennyi területét, amelyet Oroszország elvett. Most pedig ennek az ellenkezőjét mondja Bendarzsevszkij Anton szerint, és ezért nem hisz benne, hogy az ajánlattétel érdemi tűzszünethez vezet, de "minden lehetséges".

"Soha nem lehet prognosztizálni, hogy egy-egy lépés hová vezet, mivel nem tudni, mi történik a háttérben, zajlanak-e arról tárgyalások, hogy a háború forró szakaszát maguk mögött hagynák a felek. A háború jelenleg olyan szakaszban van, amikor Oroszország nyeregben érzi magát. Az orosz kezdeményezés a fronton lassan egy éve tart; tavaly novembertől zajlott Avgyijivka ostroma, azt el is foglalták, és azóta Ukrajna nem volt képes a kezdeményezést átvenni. Ilyen helyzetben Oroszország nem fog belemenni olyan tárgyalásba, amely kompromisszummal járhat. Oroszország számára az lenne most járható, ha elfogadtatnának egy orosz ultimátumot Ukrajnában, de ebbe Ukrajna nem fog belemenni" – összegzett a térségi szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×