A szükséges alkotmánymódosításokat követően folytatódhatnak az uniós csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával - hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Szkopjéban.
"Párbeszéd révén, illetve ha az országban minden politikai erő összefog és megteszi, amit kell, akkor biztosan le tudjuk győzni az akadályokat" - tette hozzá, rámutatva, hogy a nyugat-balkáni ország már eddig is sokat tett a csatlakozás érdekében.
A 2017 és 2024 között kormányzó szociáldemokraták a NATO-tagság elnyerése érdekében és Görögország követelésére Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatták az ország nevét, és az uniós csatlakozást elősegítendő több engedményt is tettek a környező országoknak, például államalkotó népként ismerték el az albán kisebbséget. Ezeket a lépéseket a jobboldali ellenzék gyakran bírálta, és miután a konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyerte meg a legutóbbi választást, az új kormányfő, Hrisztijan Mickoszki közölte: ilyen engedmények többé nem lesznek. Ez pedig nehezebbé teszi az ország európai integrációját, mert az EU-tag Bulgáriával még nem rendezte vitás kérdéseit, egyebek között az új kormány nem hajlandó úgy módosítani az alkotmányt, hogy abban a bolgár nemzeti kisebbség is nevesítve legyen. Emiatt pedig Bulgária nem ad zöld jelzést Észak-Macedóniának a csatlakozási tárgyalások további folytatásához. Hrisztijan Mickoszki korábban úgy fogalmazott: Észak-Macedónia csak akkor módosítja az alkotmányát, ha előbb Bulgária garantálja, hogy nem támaszt újabb feltételeket, és nem akadályozza tovább országa európai integrációját.
Az Európai Unió 2022-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, de míg Albánia előre tudott lépni, Észak-Macedóniával egyetlen csatlakozási fejezet sem nyílt még meg. Ursula von der Leyen viszont leszögezte: az Európai Bizottság a következő öt év során kiemelt figyelmet fordít az EU bővítésére, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ez sikerüljön.
