Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: DiMaggio/Kalish / Getty Images

Fogy a német

Míg 2021-ben 795 500 gyermek született, tavaly ez a szám 693 ezerre csökkent.

Jelentősen csökkent a születések száma az elmúlt két évben Németországban - állapította meg a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete a témáról frissen kiadott jelentésében.

Míg 2021-ben 795 500 gyermek született, tavaly ez a szám 693 ezerre csökkent.

A statisztikai adatok szerint a keletnémet tartományokban aránytalanul magas, 17,5 százalékos csökkenéssel néztek szembe, ami egy 2016 óta tartó folyamat tetőzésének mondható. A nyugatnémet tartományokban a születések száma 2015 és 2020 között állandó maradt.

Bár 2021-ben 29 ezerrel, vagyis a vártnál 3,8 százalékkal több gyermek született, 2022-ben és 2023-ban a születési ráta és így a születések száma is jelentősen a trend alatt maradt. Tavalyelőtt mintegy 21 ezerrel, tavaly pedig mintegy 56 ezerrel kevesebb gyermek született, mint amire előzetesen számítottak.

Tavaly Németország területén a teljes termékenységi ráta alapján mindössze 1,35 gyermek jutott egy nőre, szemben a 2021-es adatokkal, melyeknél 1,58 gyermek/nővel számoltak.

A születések számának csökkenése részben a szülőképes korú (15-50 éves) nők számának csökkenésével magyarázható. 2015 óta meredeken csökkent a legmagasabb termékenységi rátával rendelkező (27-36 éves) nők száma Kelet-Németországban, míg az ország többi részén egészen a közelmúltig ez a szám folyamatosan emelkedett.

A koronavírus-világjárvány, illetve a 2022-ben kezdődött ukrajnai háború okozta bizonytalanság is hozzájárult a születések számának az elmúlt két évben tapasztalható csökkenéséhez - írta Joachim Ragnitz, az ifo drezdai ügyvezető igazgatóhelyettese. A kutatás szerint a folyamatban az energiaárak növekedése, valamint a reáljövedelmek csökkenése is szerepet játszott.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×