Infostart.hu
eur:
355.21
usd:
307.54
bux:
134718.05
2026. június 9. kedd Félix
Tüntetők a külföldiügynök-törvény ellen tiltakoznak a parlament épülete előtt Tbilisziben 2024. április 15-én. A törvényhozás elé terjesztett jogszabály szerint a működési költségük több mint 20 százalékát külföldről szerző civil szervezeteknek hatósági nyilvántartásba kell vetetniük magukat, ellenkező esetben bírsággal sújtják őket. Eredeti változatában még az ilyen szervezeteket külföldi ügynökként kellett volna regisztráltatni, a mostani változat azonban már olyan szervezetekről szól, amelyek egy külföldi hatalom érdekeit képviselik. A törvényt egyszer már megpróbálták elfogadni egy éve, de akkor visszakozott a kormány.
Nyitókép: MTI/AP/Shakh Aivazov

Több tízezren tüntettek Tbilisziben az Európai Uniós csatlakozásért

Tízezrek tüntettek vasárnap Grúzia fővárosában, Tbilisziben az ország európai uniós integrációjáért alig egy héttel az október 26-ra kitűzött parlamenti választás előtt.

A "Grúzia az Európai Uniót választja" jelszóval megrendezett megmozdulás résztvevői a grúz főváros különböző pontjairól indultak, majd a központi Szabadság téren gyűltek össze. A tüntetők uniós és grúz zászlókat lengettek és az Európai Unió himnuszát játszották.

"Az Európai Unióhoz akarunk csatlakozni, mostani kormányunk azonban nem segít ebben"

- mondta az akció egyik résztvevője. A tiltakozást, amelyen ellenzéki pártok zászlajait is látni lehetett, több civilszervezet szervezte. Jelen volt Szalome Zurabisvili államfő is.

Grúziában október 26-án, szombaton parlamenti választások lesznek, amelyeket sokan döntőnek tartanak az ország jövőjét illetően.

Grúzia 2023 decemberében tagjelölti státuszba került, az EU azonban az ország mostani vezetését Nyugat-ellenes politikával vádolja és befagyasztotta ezt a folyamatot.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×