Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.71
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közzétett képen Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter (b) hivatalában fogadja Magyar Leventét, a KKM parlamenti államtitkárát 2024. október 18-án.
Nyitókép: Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter (b) hivatalában fogadja Magyar Leventét, a KKM parlamenti államtitkárát 2024. október 18-án. MTI/KKM/Király Márton

Tárgyalás a magyar-ukrán kapcsolatok fejlesztéséről Kijevben

A magyar-ukrán kapcsolatok fejlesztéséről, a vitás kérdések megoldásáról tárgyalt Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ukrán kollégájával Kijevben.

Magyar Levente az MTI-nek pénteken elmondta: 2022 februárja, az orosz-ukrán háború kitörése óta harmadszor járt Ukrajnában. Ukrán kollégájával és három másik minisztérium helyettes vezetőjével tekintették át a magyar-ukrán együttműködés legfontosabb területeit.

"Ez egy gazdag együttműködés, annak ellenére, hogy a napirendet sokszor bizonyos kérdéseken való viták dominálják, a háttérben nagyon komoly munka folyik azon, hogy a

magyar-ukrán kapcsolatok folyamatosan erősödjenek olyan fontos területeken mint például az energetika" - mondta az államtitkár.

Hozzátette: Magyarország vált Ukrajna legnagyobb villamosenergia beszállítójává, ami egy kritikus időszakban, amikor Ukrajna energetikai infrastruktúrájának nagy része romokban van a háború miatt, nagyon felértékelődik, és ezt az ukrán fél méltányolja.

Az ukrán fél újra elmondta, hogy biztosítja az Ukrajna felől érkező, Magyarország számára stratégiailag fontos olajszállítások zavartalanságát - mondta Magyar Levente.

Az államtitkár közölte, hogy tárgyalt az ukrán oktatási miniszterhelyettessel, akivel évek óta dolgoznak a kárpátaljai magyarok oktatási helyzetével kapcsolatos kérdések megoldásán.

Történtek bizonyos jogkorlátozások, amiket Budapest nem tudott szó nélkül hagyni - jegyezte meg.

Dolgoznak a problémák megoldásán, vannak részeredmények, áttörést még nem sikerült elérni, de érdemi előrelépésre lehet számítani, ami elvezethet oda, hogy a kisebbségi kérdéskör már nem gátolja a kapcsolatok előremozdulását - mondta az államtitkár.

Hozzátette: tárgyaltak arról is, miként lehet az Ukrajna felől Magyarországon keresztül az Európai Unió felé vezető közlekedési kapcsolatokat fejleszteni. Ez Ukrajna számára meghatározó kérdés, hiszen a háború miatt a kelet felé vezető útvonalak lezárultak, valamint a légiforgalom teljes korlátozása miatt felértékelődött a közúti infrastruktúra minősége, áteresztőképessége. Fontos, hogy Magyarország - miután az egyik legfontosabb útvonal Ukrajna számára Nyugat-Európa irányában - elvégezze azokat a fejlesztéseket, amelyek ezen csatornákat tovább tudják bővíteni. Tárgyaltak vasút- és közös autópálya-fejlesztésről, újabb határátkelőhelyek megnyitásáról, meglévők fejlesztéséről, nyitvatartásának meghosszabbításáról. Ehhez az átfogó csomaghoz közvetlen európai uniós finanszírozásra lesz szükség, hiszen ez milliárdos, de akár több milliárd eurós programmá áll össze.

Magyar Levente elmondta: tárgyalt az elnöki hivatal helyettes vezetőjével, Kárpátalja korábbi kormányzójával, akivel kiválóak a kapcsolatok, s így már a legmagasabb szinten tudja segíteni a magyar-ukrán kapcsolatokat.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×