Infostart.hu
eur:
364.4
usd:
310.84
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Joe Biden demokrata párti amerikai elnök az elnökjelöltek első televíziós vitáján, amelyet Donald Trump republikánus párti volt amerikai elnökkel tartanak a CNN amerikai tévécsatorna atlantai stúdiójában 2024. június 27-én. Az elnökválasztást november 5-én rendezik az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/CNN Photos/Will Lanzoni

Ukrajna még Biden idejében szeretne meghívást kapni a NATO-ba

Nincs sok idő, november 5-én lesz a választás.

Ukrajna még Joe Biden távozása előtt szeretne meghívást kapni a NATO-ba - jelentette ki egy interjújában Natalija Galibarenko, Ukrajna brüsszeli NATO-missziójának vezetője azzal érvelve, ez szerinte méltó hagyatéka lenne Biden elnökségének.

"Meglátásunk szerint Ukrajna meghívása ebben a pillanatban politikai jelzés lenne" - mondta a diplomata az ukrán NATO-képviseleten kedden adott interjújában a Reuters hírügynökségnek.

"Őszintén hiszünk benne, hogy ez a jelenlegi amerikai kormányzat hagyatékának része lehetne" - fogalmazott.

Az amerikai elnökválasztást november 5-én tartják. A demokrata párti jelölt, Kamala Harris jelenlegi alelnök elkötelezte magát Ukrajna támogatása mellett, de ennek részleteit egyelőre nem osztotta meg. Donald Trump republikánus elnökjelölt pedig nem tette világossá, pontosan hogyan kezelné a háborút megválasztása esetén.

Ukrajna NATO-csatlakozása révén a katonai szövetség kollektív védelmét élvezné.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban elmondta, hogy országa meghívására a NATO-ba "győzelmi tervének" részeként tekint.

Galibarenko az interjúban kiemelte, hogy a meghívás megszűntetné a Moszkva és Kijev közötti egyik fő vitás kérdést. Oroszország ugyanis Ukrajna potenciális NATO-tagságára hivatkozott a háború indoklásakor, miközben Ukrajna azért ragaszkodott a szövetséghez való csatlakozáshoz, hogy meg tudja védeni magát egy esetleges jövőbeli orosz agresszióval szemben.

"Ha azt fogjuk mondani, hogy a meghívás megvan, az Oroszországi Föderáció számára ez olyan lenne, mint egy végleges ítélet - tehát ennyi, ebben a témában nem lehet tovább emelni a tétet" - magyarázta Galibarenko.

A NATO már korábban ígéretet tett arra, hogy Ukrajna csatlakozhat a szövetséghez, de ennek időpontját nem határozta meg, és azt is világossá tette, hogy amíg Ukrajna háborúban áll, nem léphet be a NATO-ba.

Kijev nem sürgeti a NATO-tagsággal kapcsolatos tárgyalások azonnali megkezdését - mondta Galibarenko, de hozzátette, hogyha most hívnák meg Kijevet, annak erős politikai üzenete lenne.

A kérdésre, hogy Kijev mikor szeretné megkapni a meghívást a diplomata azt válaszolta, hogy "minél előbb, annál jobb".

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×