eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az izraeli Vaskupola rendszer működés közben.
Nyitókép: Wikipédia

A Hezbollah filléres drónokkal játszotta ki a méregdrága Vaskupola rendszert

Az iráni támogatást élvező szélsőséges szervezet egyik drónja szörnyű pusztítást végzett vasárnap Izraelben. A robot könnyedén átcsúszott a világ legkorszerűbb és egyben legdrágább légvédelmi rendszerén.

A lassú, kicsi és viszonylag olcsón előállítható drónok okozzák most a legnagyobb fejfájást az izraeli hadsereg vezetőinek - írja a BBC. A négy halálos áldozatot és több tucat sebesültet követelő, vasárnapi légicsapás volt Izrael eddigi történetében a legsúlyosabb drón támadás. De vajon mennyire alkalmas a zsidó állam méregdrága légvédelmi rendszere arra, hogy elpusztítsa ezeket a viszonylag primitív fegyvereket - teszi fel a kérdést a brit média cég.

A Binjamina város melletti laktanyát ért támadás helyszínére látogató izraeli védelmi miniszter sietett bejelenteni, hogy jelentős lépéseket tettek a légelhárítás megerősítésére és azt ígérte, nem lesz több ehhez hasonló dróncsapás. Ellenben Joáv Galant nem részletezte milyen intézkedésekről van szó, és csak azt hangoztatta, hogy a Vaskupola rendszer azért jól működött, a támadó rakéták 90 százalékát elpusztította. Viszont a Goláni dandár kiképző központjára nem rakétával, hanem drónnal támadtak a Hezbollah fegyveresei. Méghozzá kettővel, amelyek közül egyet ugyan lelőtt a légvédelem, de a másik elérte a célját, és este hétkor becsapódott a laktanya ebédlőjébe, pont akkor, amikor a katonák vacsoráztak.

Iráni gyártású Zijad 107 drón. Úgy tudni egy csapódott be vasárnap az izraeli hadsereg laktanyájának ebédlőjébe. Forrás: urdu.geo.tv
Iráni gyártású Zijad 107 drón. Forrás: urdu.geo.tv

Már az is kiderült, hogy a síita szélsőségesek nagy valószínűséggel iráni gyártású, Zijad 107 típusú drónokat használtak. A robotok Libanonból indulva a tenger felől közelítették meg Izraelt. Mindkettőt időben fel is fedezték és az egyiket le is lőtték, ám a másik egyszer csak eltűnt a radarokról. A kezelők azt gondolták, hogy vagy azt is sikerült megsemmisíteni, vagy magától lezuhanhatott, mindenesetre már nem jelent veszélyt. Ezért nem is keresték tovább és riadót sem rendeltek el.

Persze az izraeli légvédelmet nem ilyen robotok, hanem a magasból érkező rakéták, vagy tüzérségi gránátok ellen tervezték. A szinte primitív repülőszerkezet viszont egészen alacsonyra ereszkedett és így a radarok már nem láthatták. Sokan úgy gondolják, hogy a Hezbollahnak szerencséje volt, de a BBC által megkérdezett Sarit Zehani szerint a terroristák ezt pontosan így akarták végrehajtani. Az izraeli Alma Research Institute munkatársa kifejezetten az ország északi részét érő támadásokat elemzi. Mint mondta, a Hezbollah már régóta próbálkozik azzal, miként tudná kicselezni az izraeli légvédelmet. A szakértő, aki maga is alig kilenc kilométernyire lakik a libanoni határtól a lakása erkélyéről nézte végig a támadást.

Azt mesélte, hogy a Hezbollah először rengeteg rakétát lőtt ki Izraelre, amikre rögtön reagált is a légvédelem. A Vaskupola egymás után indította az elhárító rakétákat, bár látszott, hogy a rendszer egyre inkább túlterhelődik. Ekkor vetették be a drónokat, amik elfogására már nem igazán volt kapacitás, így néhánynak sikerült átcsúsznia az elhárítótűzön.

Sarit Zenahi arról is beszélt a BBC-nek, hogy a lassan és alacsonyan szálló drónokat nagyon nehéz rakétákkal, vagy vadászgépekkel leszedni, hiszen ezek sokkal gyorsabban repülnek. Eddig már 559 alkalommal sikerült a terroristáknak drónokat bejuttatni Izrael légterébe, hogy felderítést végezzenek, vagy éppen csapást mérjenek a zsidó államra. Már 11 halottja van az ilyen akcióknak, míg a legutóbbi, iráni, tömeges rakétacsapásban egy ember vesztette életét.

Úgy tűnik az izraeli légvédelem jelenlegi fegyverei nem igazán alkalmasak drónelhárításra. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a különböző rakéták milyen magasságig képesek hatásos védelmet nyújtani.

Az izraeli légvédelem, illetve az amerikai THAAD rendszer rakétának hatótávolsága. Csakhogy a drónok egészen alacsonyan repülve támadnak. Forrás: CSIS Missile Threat
Az izraeli légvédelem, illetve az amerikai THAAD rendszer rakétáinak hatótávolsága. Forrás: CSIS Missile Threat

Csakhogy a drónok nem a magasból, hanem egészen alacsonyan repülve támadnak.

A legtöbb, ha nem az összes robotot Iránban gyártják és a perzsa vezetés adja ezeket a vele szövetséges iraki, jemeni, vagy libanoni szélsőséges szervezeteknek - mondta Dr Jehosua Kaliszki. A Tel Aviv-i Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének vezető kutatója úgy véli, hogy ezek ellen nem rakétákkal lehet a legeredményesebben harcolni. Ráadásul túl drágák is a Vaskupola rendszer fegyverei a pár ezer dolláros, repülő robotokhoz képeset. Dr Kaliszki úgy látja, az igazi megoldást a nagy energiájú fegyverek, vagyis a lézerágyúk és a mikrohullámú sugárzók jelenthetik. Ezek fejlesztése egy ideje már rohamtempóban folyik Izraelben és - ahogy a kutató fogalmazott - "a technológia a nagyon közeli jövőben elérhető lesz".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×