A baloldali pártok – köztük a szocialisták, a kommunisták, a Zöldek és a baloldali radikálisok – koalíciója által támogatott indítványt a francia parlament alsóházában mindössze 197 képviselő hagyta jóvá, ami messze elmarad a kormány megbuktatásához szükséges 289 szavazattól.

A kudarc nem ért senkit váratlanul, kezdve az indítványt beterjesztő Olivier Faure-ral, a Szocialista Párt (PS) vezetőjével, aki szerint azért volt szükség a szavazásra, mert az új kormány egy „választási csalás” eredményeként jött létre, és amelyet „soha nem lett volna szabad kinevezni”. A szocialista politikus a szavazás előtt elismerte, hogy Michel Barnier, akit egy hónapja nevezett ki Emmanuel Macron államfő, „az ország élén marad az ülésnap végén a szélsőjobb jóindulatával, amely gyámsága alá vette”.

„Matematikailag a Nemzeti Tömörülés támogatása nélkül megbukna a kormánya” – hívta fel a figyelmet Cyrielle Chatelain, a Zöldek nemzetgyűlési frakcióvezetője, aki mindebben „az Emmanuel Macron és Marine Le Pen közötti politikai megállapodás demonstrációját” vélte felfedezni. Ez ellen az ellenzéki jobboldali szuverenista párt tiltakozott.

„A mi frakciónk szíve szerint megszavazná a bizalmatlansági indítványt, de mi csak a tettek alapján ítélünk” – mondta a vitában Guillaume Bigot, a párt képviselője, aki jelezte, frakciója „egyelőre szeretne nyomást gyakorolni a kormányra”. A szavazás előtt a miniszterelnök sajnálatát fejezte ki a baloldal „a priori” indítványa miatt, amely „már azelőtt meg akarta őt buktatni, hogy kinyitotta a száját és megalakította a kormányát”.

Michel Barnier azt is vitatta, hogy kormánya illegitim lenne, tekintve, hogy „relatív többsége” van a nemzetgyűlésben, amely a július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált 11 frakcióval. Barnier kormányát az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de

a kormányból kimaradó baloldal és a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés együtt bármikor megbuktathatja a kormányt.

Az új kormány fokozatosan csökkenteni kívánja az államháztartási hiányt, amely idén valószínűleg meghaladja a GDP 6 százalékát, azaz duplája lesz az Európai Unió országai által közösen meghatározott 3 százalékos felső határnak. A költségvetés, amely 60 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő, ebből 40-et kiadáscsökkentés és 20-at adóemelés formájában, nem élvez egyhangú támogatást az elnöki tábor képviselőinek soraiban.

Antoine Armand gazdasági miniszter hétfőn egy luxembourgi találkozón igyekezett meggyőzni uniós kollégáit Párizs költségvetési komolyságáról. A vállalt cél az, hogy a hiányt az idei 6,1 százalékról jövőre 5 százalékra csökkentsék, majd 2029-re 3 százalék alá térjen vissza, két évvel később, mint ahogy azt az előző kormány ígérte.