Infostart.hu
eur:
378.43
usd:
320.63
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Az Európai Parlament épülete Strasbourgban a júniusi választások eredményeképpen létrejövő EP alakuló ülése napján, 2024. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Josep Borrell: Izraelnek joga van az önvédelemre, de ennek vannak korlátai

Elismerem, hogy az izraeli kormány teljes mértékben jogosult arra, hogy megvédje magát, de az önvédelemhez való jognak, amely minden kormányt megillet egy támadás esetén, természetesen vannak korlátai - jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén.

Hamász által tavaly október 7-én elkövetett terrortámadások évfordulója alkalmából tartott vita keretében Borrell elmondta: ez volt a holokauszt óta a legsúlyosabb támadás Izrael állam és a zsidó nép ellen, "az antiszemitizmus egyik legkegyetlenebb megnyilvánulása"

"Úgy gondolom, hogy az antiszemitizmus az emberiség egyik legperverzebb ideológiája: valakinek azért kell meghalnia, mert egy adott néphez tartozik, egy olyan néphez, amely oly sokat szenvedett a történelem során" - hangsúlyozta.

Mint mondta, az EU a kezdetektől fogva a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátását szorgalmazta, és elítélte a terrortámadást, ahogy az eseményeket követően fellángoló antiszemitizmust is. Hozzátette, azonban, hogy az antiszemitizmus szót nem szabad "trivializálni", nem lehet ezáltal jellemezni azokat, akik az izraeli kormány tevékenységét kritizálják.

Hozzátette továbbá, hogy az áldozatokat nem lehet úgy számon tartani, hogy egyik vagy másik táborhoz tartoznak. "Ők egész egyszerűen áldozatok. Izraeliek, palesztinok. Mindannyian áldozatok" - emelte ki.

Felhívta a figyelmet, hogy Gázában már több mint 40 ezer palesztin halt meg, köztük sok gyermek, és tömegek élnek drámai körülmények között. A humanitárius segítségnyújtás minimális szinten van, mindössze 17 segélyszállító teherautó jutott be a gázai területre - taglalta.

Borrell szerint azonban a fő probléma nemcsak a háború folytatódása, nem is a humanitárius segélyek alacsony szintje, hanem a politikai megoldás kilátásának hiánya.

"A múltban is voltak konfliktusok Izrael és Palesztina között, de nem hiszem, hogy valaha is ilyen kevés kilátás volt a politikai megoldásra" - jelentette ki.

A főképviselő továbbra is a kétállami megoldást véli kiútnak a konfliktusból.

"A nemzetközi közösség túlnyomó többsége szerint minden népnek kell, hogy legyen állama. Izraelnek egy nagyon erős demokratikus állama van, hatalmas katonai kapacitással. Tehát van egy államunk, de a másik még nem létezik. Pedig ez lenne az egyetlen általunk ismert megoldás, amely a békéhez vezetne" - mutatott rá.

Borrell azt is kiemelte, hogy az uniós tagállamok maguk is megosztottak ebben a kérdésben, nincs egyetértés, és a tagországok "nem egyformán értelmezik, ami Ciszjordániában és Gázában történik".

Mint fogalmazott, az összecsapások, a fájdalom és a gyűlölet ellenére is hidakat kell építeni.

"Európa felelőssége, hogy életben tartsa a remény pislákoló lángját. A kölcsönös elutasítástól a kölcsönös elismerés felé kell elmozdulnunk" - jelentette ki.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában egy izraeli túsz feleségét idézte,

aki azt mondta: "bár fizikailag rendbe jöttünk, lelkileg és mentálisan még mindig a Hamász túszai vagyunk október 7. óta."

A képviselő beszámolt arról, hogy személyesen is találkozott a túszok hozzátartozóival. "Megdöbbentő volt hallani a történeteiket. Elsődleges a még mindig fogságban lévő túszok azonnali szabadon bocsátása, miközben gyászoljuk az áldozatokat, együttérzünk a családjaikkal és kiállunk Izrael mellett" - hangoztatta.

Gál Kinga hangsúlyozta: a holokauszt óta nem érte ekkora tragédia a zsidó népet, mint egy éve október 7-én. "Izraelnek joga van az önvédelemhez és a terrorszervezetek felszámolásához. A Hamász Izrael elleni támadása egy humanitárius katasztrófával járó konfliktust robbantott ki, amely mára az egész közel-keleti régió stabilitását veszélyezteti" - tette hozzá.

Rámutatott arra is, hogy a tömeges bevándorlással Európa az antiszemitizmus erősödését is importálta, ami egészen szembetűnővé vált Nyugat-Európa utcáin a Hamász tavalyi támadása óta. Fokozódtak a zsidók elleni atrocitások, a terrorista Hamászt ünneplő tüntetések mindennapossá váltak - tette hozzá.

"A mi álláspontunk világos: elítéljük az antiszemitizmus minden formáját. Magyarország ennek megfelelően a béke szigete a zsidók számára Európában" - zárta beszédét a fideszes politikus.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Donald Trump magyar idő szerint ma hajnalban tartotta hagyományos évértékelőjét a Kongresszus előtt, az amerikai elnökök State of the Union-beszédét jellemzően fanfár övezi Washington D.C.-ben. A felhajtás felszíne alatt azonban súlyos dilemmára keresik a megoldást a Trump-adminisztráció berkeiben: hetek óta folyik a vita egy Irán elleni potenciális katonai beavatkozásról. Habár az iráni külügyminiszter holnap Genfben tárgyal az Egyesült Államok képviselőivel a síita állam atomprogramjáról, az amerikai légierő a 2003-as iraki háború óta nem összpontosított annyi pusztító erőt a Közel-Keletre, mint most. A háborús esélylatolgatást – a tárgyalás kimenetelén túl – számos külföldi tényező befolyásolhatja, például Izrael vagy az arab partnerek lobbizása az egyik, illetve másik irányba, de érdemes az amerikai hátország dinamikáiról is szót ejteni. Mekkora egy Irán elleni támadás támogatottsága odahaza, és végleg kiábrándulhatnak Trumpból a saját szavazói, ha háborúzni kezd?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×