Infostart.hu
eur:
364.37
usd:
310.92
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Az Európai Parlament épülete Strasbourgban a júniusi választások eredményeképpen létrejövő EP alakuló ülése napján, 2024. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Josep Borrell: Izraelnek joga van az önvédelemre, de ennek vannak korlátai

Elismerem, hogy az izraeli kormány teljes mértékben jogosult arra, hogy megvédje magát, de az önvédelemhez való jognak, amely minden kormányt megillet egy támadás esetén, természetesen vannak korlátai - jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén.

Hamász által tavaly október 7-én elkövetett terrortámadások évfordulója alkalmából tartott vita keretében Borrell elmondta: ez volt a holokauszt óta a legsúlyosabb támadás Izrael állam és a zsidó nép ellen, "az antiszemitizmus egyik legkegyetlenebb megnyilvánulása"

"Úgy gondolom, hogy az antiszemitizmus az emberiség egyik legperverzebb ideológiája: valakinek azért kell meghalnia, mert egy adott néphez tartozik, egy olyan néphez, amely oly sokat szenvedett a történelem során" - hangsúlyozta.

Mint mondta, az EU a kezdetektől fogva a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátását szorgalmazta, és elítélte a terrortámadást, ahogy az eseményeket követően fellángoló antiszemitizmust is. Hozzátette, azonban, hogy az antiszemitizmus szót nem szabad "trivializálni", nem lehet ezáltal jellemezni azokat, akik az izraeli kormány tevékenységét kritizálják.

Hozzátette továbbá, hogy az áldozatokat nem lehet úgy számon tartani, hogy egyik vagy másik táborhoz tartoznak. "Ők egész egyszerűen áldozatok. Izraeliek, palesztinok. Mindannyian áldozatok" - emelte ki.

Felhívta a figyelmet, hogy Gázában már több mint 40 ezer palesztin halt meg, köztük sok gyermek, és tömegek élnek drámai körülmények között. A humanitárius segítségnyújtás minimális szinten van, mindössze 17 segélyszállító teherautó jutott be a gázai területre - taglalta.

Borrell szerint azonban a fő probléma nemcsak a háború folytatódása, nem is a humanitárius segélyek alacsony szintje, hanem a politikai megoldás kilátásának hiánya.

"A múltban is voltak konfliktusok Izrael és Palesztina között, de nem hiszem, hogy valaha is ilyen kevés kilátás volt a politikai megoldásra" - jelentette ki.

A főképviselő továbbra is a kétállami megoldást véli kiútnak a konfliktusból.

"A nemzetközi közösség túlnyomó többsége szerint minden népnek kell, hogy legyen állama. Izraelnek egy nagyon erős demokratikus állama van, hatalmas katonai kapacitással. Tehát van egy államunk, de a másik még nem létezik. Pedig ez lenne az egyetlen általunk ismert megoldás, amely a békéhez vezetne" - mutatott rá.

Borrell azt is kiemelte, hogy az uniós tagállamok maguk is megosztottak ebben a kérdésben, nincs egyetértés, és a tagországok "nem egyformán értelmezik, ami Ciszjordániában és Gázában történik".

Mint fogalmazott, az összecsapások, a fájdalom és a gyűlölet ellenére is hidakat kell építeni.

"Európa felelőssége, hogy életben tartsa a remény pislákoló lángját. A kölcsönös elutasítástól a kölcsönös elismerés felé kell elmozdulnunk" - jelentette ki.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában egy izraeli túsz feleségét idézte,

aki azt mondta: "bár fizikailag rendbe jöttünk, lelkileg és mentálisan még mindig a Hamász túszai vagyunk október 7. óta."

A képviselő beszámolt arról, hogy személyesen is találkozott a túszok hozzátartozóival. "Megdöbbentő volt hallani a történeteiket. Elsődleges a még mindig fogságban lévő túszok azonnali szabadon bocsátása, miközben gyászoljuk az áldozatokat, együttérzünk a családjaikkal és kiállunk Izrael mellett" - hangoztatta.

Gál Kinga hangsúlyozta: a holokauszt óta nem érte ekkora tragédia a zsidó népet, mint egy éve október 7-én. "Izraelnek joga van az önvédelemhez és a terrorszervezetek felszámolásához. A Hamász Izrael elleni támadása egy humanitárius katasztrófával járó konfliktust robbantott ki, amely mára az egész közel-keleti régió stabilitását veszélyezteti" - tette hozzá.

Rámutatott arra is, hogy a tömeges bevándorlással Európa az antiszemitizmus erősödését is importálta, ami egészen szembetűnővé vált Nyugat-Európa utcáin a Hamász tavalyi támadása óta. Fokozódtak a zsidók elleni atrocitások, a terrorista Hamászt ünneplő tüntetések mindennapossá váltak - tette hozzá.

"A mi álláspontunk világos: elítéljük az antiszemitizmus minden formáját. Magyarország ennek megfelelően a béke szigete a zsidók számára Európában" - zárta beszédét a fideszes politikus.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×