eur:
407.88
usd:
386.92
bux:
0
2024. november 18. hétfő Jenő

Kis-Benedek József: regionális háború küszöbére sodródott a Közel-Kelet

Biztosra vehető az ellencsapás, miután Irán kedd este ballisztikus rakéták százait lőtte ki Izraelre – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a bevetett új rakétákról, a válasz forgatókönyveiről, de csipogós támadás hadtudományi jelentőségéről és az európai terrorveszély fokozódásáról is.

Az izraeli hadsereg Libanonban harcol a Hezbollah ellen, miután a területén elhárított egy az áprilisnál jóval erősebbnek tűnő iráni rakétatámadást. A történtek után Kis-Benedek József szerint már a regionális háború határára sodródott a térség, de kiemelte, ez egy korlátozott célú háború, mert Izrael egyelőre csak arra törekszik, hogy megszüntesse a Hezbollah azon képességét, hogy Izraelt támadhassa. Már a 2006-os háború után le kellett volna fegyverezni a terrorszervezetet, de ez eddig elmaradt, most ezt az izraeli hadsereg meg akarja valósítani. A biztonságpolitikai szakértő kiemelte, először az izraeli különleges erők harcoltak csak Libanonban, ennek része volt a "csipogók" felrobbantása és a Hezbollah felső vezetésének a célzott likvidálása, most pedig következik a szárazföldi hadművelet.

A keddi iráni rakétatámadás erőteljesebb volt, mint a korábbi, de Kis-Benedek József úgy véli, hogy Irán nem akart belépni ebbe a háborúba, de a Hezbollah megtámadása miatt kénytelen volt. "Én azt hallottam, hogy a Hezbollah panaszkodott, hogy cserben hagytatok bennünket, nem kaptunk semmiféle iráni reakciót. Erre döntött úgy az iráni vezetés, hogy indít egy rakétacsapást" – mondta, és hozzátette, hogy így viszont az újonnan fejlesztett rakétáját élesben tudta kipróbálni Teherán, de a szakértő szerint "nem valami sikeresen vizsgázott".

Mint elmagyarázta, viszonylag gyorsan, 12-15 perc alatt Iránból átértek a rakéták Izraelbe, ezért nagyon gyorsan kellett reagálnia a légvédelemnek, de Kis-Benedek József szerint ebben segítséget jelentett, hogy állítólag az irániak a támadásról tájékoztatták az oroszokat és az amerikaiakat is. A szakértő szerint a légvédelem nélkül is pontatlanok voltak a rakéták, elsősorban Jeruzsálemet és Tel-Avivot célozták, annak északi részén a Moszad központját, illetve a Negev-sivatagban egy légibázist, ahol az F-35-ös vadászgépek állomásoznak, de egyiket sem érték el a töltetek. Azt hozzátette, hogy nem tudni, a technika a rossz, vagy tudatosan olyan helyre céloztak, ahol nagy kárt nem tudnak okozni, mert nyilván az irániak nem akarnak nagy izraeli válaszcsapást, így is számolhattak.

"Most is fognak válaszolni, lehet, hogy nem holnap, lehet, hogy nem holnapután, de hogy erre lesz valami izraeli reagálás, az egészen biztos"

– mondta a szakértő.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ellentétben az április támadással, ezúttal az arab országok távol tartották magukat a konfliktustól, pedig az iráni ballisztikus rakéták több ország felett is áthaladtak. Ellencsapás esetén pedig Izrael a Jericho rakétákkal könnyen eléri Irán területét, de a kétszázadnyi F-35-ös is csapást tud mérni, ráadásul más országok légterének a megsértése nélkül is. A harmadik lehetőség a tengeralattjárók bevetése, három vagy négy is van az izraeli hadsereg birtokában, ezekkel észrevétlenül tudják megközelíteni Iránt. "Első helyen állnak a repülőgépek, második helyen a rakéta, és a harmadik helyen pedig a haditengerészet részéről a csapásmérés" – vélekedett a biztonságpolitikai szakértő, és hozzátette, az arab országok belesodródhatnak a konfliktusba, de nem akarnak, ezért sem foglalnak állást, de még az Arab Liga sem szólalt meg az ügyben.

A gazdasági hatásai súlyosak lehetnek a konfliktusnak, ha eszkalálódik a helyzet, és Irán úgy dönt, hogy a Hormuzi-szorost lezárja, mert a világ olajtermelésének egyharmada ott megy keresztül, nem véletlen, hogy az amerikai erők ott vannak a térségben – magyarázta.

Libanonban Kis-Benedek József jó esélyt lát arra, hogy Izrael felszámolja a Hezbollahot, mert most a vezetés nélkül meggyengült, és ezt ki lehet használni.

"Nem totális háborút akarnak folytatni, nem Libanon ellen harcolnak, azt meg is mondták az izraeliek. Libanonnal szemben semmiféle területi követelésük nincs, a határt elismeri kölcsönösen Izrael is és Libanon is" – mondta, és hozzátette, az elsődleges cél, hogy megszüntessék Hezbollah azon képességét, hogy Izraelt rakétákkal, tüzérségi eszközökkel támadhassa, ezért megsemmisítik a fegyvereket a 30 kilométeres biztonsági zónában.

A helyzetet nehezíti, hogy a libanoni állam rendkívül törékeny, és a kormányban ott van a Hezbollah is. "A Hezbollah, mint szinte minden terrorszervezet, két részből áll: van egy politikai szárny és egy katonai szárny. A politikai szárny részt vesz az ország életében, nem nagyon szeretik, de kénytelenek elviselni, ha tetszik vagy nem tetszik" – mondta Kis-Benedek József, és arról is beszélt, hogy a libanoni hadsereg rendkívül gyenge a Hezbollahhoz képest is. Nincs légvédelem, ezért az izraeli légierő szabadon repülhet a libanoni légtérben, de a szárazföldi libanoni erő is tehetetlen.

A biztonságpolitikai szakértő beszélt az úgynevezett csipogós támadásokról is, szerinte ez egy újfajta hadviselés, a Hezbollah most rendelt az eszközökből nagyobb mennyiséget, ezt a Moszad, az izraeli titkosszolgálat megtudta, és átalakította a készülékeket, véleménye szerint Izraelben, csak utána több közvetítőn keresztól jutottak az üzenetküldők és adóvevők Libanonba. Az új módszerrel a hadtudománynak is foglalkoznia kell – mondta –, mert

mostantól ezekkel az eszközökkel nemcsak kommunikálni lehet, hanem embert is lehet ölni.

Arról is beszélt, hogy ma már kibertevékenységgel nagyobb károkat lehet okozni, mint fegyveres támadással, és nem lepné meg, ha ellencsapásként nem támadást indítana Izrael, hanem működésképtelenné tenne iráni területeket, például megbéníthatja az iráni nukleáris programot, és nem kell hozzá katona, rakéta, repülő.

Izrael most készültségben van, most ünnepelték a zsidó újévet, de voltak, akik az óvóhelyen töltötték. Kis-Benedek József elmondta, a családi házakat csak úgy lehet építeni, hogy van egy úgynevezett biztonsági szoba vasbeton falakkal, ami meg van erősítve földrengés vagy támadás ellen, és lenni kell benne áramforrásnak, tartalék élelmiszernek, víznek. Az emeletes házak esetében az alagsorban vannak ezek a biztonsági szobák.

"Megszokták, mást nem tudnak csinálni. Az életükről van szó. Nem opcionális, hogy lemennek-e, úgy mennek, mint a mérgezett egerek, ha valami baj van"

– magyarázta.

Európa területén is több támadás volt izraeli nagykövetségek ellen, és Kis-Benedek József felidézte, hogy az iráni vallási vezető úgy fogalmazott, hogy néhány európai országgal problémája van, amely támogatja Izraelt, így nem zárható ki, hogy az ellenségnek kikiáltott területek ellen a terrorszervezetek újabb támadásokat szerveznek. A szakértő szerint ezek ellen tökéletes védelem nincs, de egyre hatásosabbak az ellenintézkedések, de mindig vannak új támadási felületek, korábban az autós támadások voltak, ott már jobban figyelik a bérlést, most a késes támadások a gyakoribbak, ezek ellen nehezebb is fellépni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: lassan összeáll a Trump-kormány, csak néhány miniszterjelöltről lehet vita

Magyarics Tamás: lassan összeáll a Trump-kormány, csak néhány miniszterjelöltről lehet vita

Donald Trump amerikai kabinetjének egyharmada már összeállt. A jelöltekről a szenátus dönt majd, bár mindkét házban a republikánusok vannak többségben, néhány jelöltnél nagy vitákra lehet számítani – erről beszélt az InfoRádióban Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora, külpolitikai szakértő.

Rusvai Miklós: veszélyes változata terjed a majomhimlőnek, és nincs ellene gyógyszer

A majomhimlő ellen az oltás a leghatékonyabb védekezés – hangsúlyozta Rusvai Miklós, miután Európai Unió és tagállamai közölték, hogy 580 ezer adag vakcinát adományoznak az érintett afrikai államoknak a majomhimlő megfékezése érdekében. A virológus szerint Európában, így Magyarországon sem lehet járványos terjedésére számítani, de behurcolt esetek biztosan lesznek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden amerikai elnök vasárnap engedélyt adott arra, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszország területén belüli célpontokra is bevethessen – közölte vasárnap este a New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A lap tudomása szerint a mintegy 190 mérföld hatótávolságú ATACMS rakéták bevetését engedélyezte az amerikai elnök a kurszki régióban az észak-koreai csapatok oroszországi megjelenése miatt. A döntést nagy jelentőségű változásnak nevezi a cikk az amerikai hozzáállásban, két hónappal Joe Biden távozása és Donald Trump megválasztott elnök érkezése előtt; utóbbi az ukránoknak nyújtott támogatások csökkentését helyezte kilátásba. Az orosz-ukrán háború újabb fordulóponthoz érkezett, miután Oroszország az egyik legnagyobb szabású légitámadását indította meg Ukrajna ellen vasárnap hajnalban. Az ukrán külügyminiszter szerint a támadás célpontjai között békés városok, alvó civilek és kritikus infrastruktúra is szerepelt - közölte a Sky News. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×