eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2021. október 15-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: ha azt mondom, ez vérlázító, visszafogott vagyok

A miniszterelnök a Kossuth rádió reggeli műsorában az Európai Bíróság által Magyarországra kirótt büntetésről, a választások következményeiről és az ukrajnai háborúról is beszélt.

Az Európai Bíróság Soros György tervét hajtja végre, azzal, hogy a súlyos pénzbírságot szabott ki Magyarországra – nyilatkozta Orbán Viktor. Mint mondta, köztudott, a „brüsszeli buborék tele van Soros embereivel. Sorosnak van egy terve, be kell hozni egymillió migránst. Ha nincs pénz, majd ő ad kölcsönt és az európai keresztény arculatot meg kell változtatni” – elemezte a helyzetet saját nézetei szerint.

„Töröm a fejem, hogy hogyan oldjuk meg úgy, hogy ez nekik jobban fájjon, mint nekünk”

– jelentette ki a kormányfő, aki szerint a magyarok nem adják fel, „nem sopánkodunk, nem tördeljük a kezünket, biztosak lehetnek az emberek, hogy ez jobban fog fájni Brüsszelnek, mint nekünk”.

A kiszabott büntetéssel kapcsolatban elmondta, hogy egy hatalmas összegről van szó, „ezt odaadhatnám a családoknak, nyugdíjasoknak, de ez vérlázító és felháborító”. „Egész egyszerűen eszement összeg” – vélekedett. „Az a megoldás viszont nincs, hogy mi nem fizetünk és csak nevetünk. Szemben a választási kampány hazugságaival: az uniótól járó pénz nagy részét már hazahoztuk” Még a kinti számlákon van, de már megkaptuk. „Magyarországnak a 22 milliárdból 12 milliárdot megszereztem, véres kézitusákban” – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök kemény szavakkal bírálta a brüsszeli bürokratákat, akik szerinte már a választások előtt meghozták a Magyarországot elmarasztaló döntésüket. „Tudtunk róla hogy a döntés megszületett. De ezek brüsszeliek, sunyik” – tette hozzá, azt hangoztatva: ha a pénzbírságról szóló ítéletet a választások előtt látott volna napvilágot, akkor a Brüsszel által pénzelt ellenzék még rosszabb eredményt ért volna el.

Orbán Viktor beszélt a NATO-főtitkárral folytatott tárgyalásairól is. Nagyon fontosnak, sőt történelminek nevezte a Jens Stoltenberggel kötött megállapodást. Mint mondta, Magyarország kiemelkedően jól teljesít a szövetségben. Példaként említette, hogy mintegy 1300 magyar katona szolgál különféle NATO-missziókban és Magyarország több közép-ázsiai, valamint afrikai államban is NATO-összekötő szerepet játszik. De a szövetség 32 tagállamából 31 úgy gondolja, hogy az ukrajnai háborút Oroszország legyőzésével kell befejezni, a magyar kormány azonban ezt tévedésnek tartja, és ki akar maradni a háborúból – tette hozzá.

A kormányfő elmondása szerint az Ukrajnával kapcsolatos NATO-tervek a következők: a szövetség maga akarja intézni Kijev katonai támogatását, amihez három támaszpontot tervez létrehozni az Ukrajnával határos országokban. Ezen felül pénzt gyűjt az ukránoknak és kiképzi a katonáikat. Magyarország azonban egyikben sem akar részt venni – hangsúlyozta a kormányfő. Jens Stoltenberg megértette Orbán Viktor álláspontját és garanciákat adott arra, hogy nem kell a tervek semelyikében sem részt vennie Budapestnek. „Cserében megígértük, hogy Magyarország nem fogja megvétózni a szövetség egyik Ukrajnával kapcsolatos elképzelését sem” – közölte a kormányfő.

Az Európai Parlamenti választásokról szólva azt mondta, hogy a Fidesz győzelme megerősítette a kormány eddigi politikáját. Arra a kérdésre, hogy lát-e esélyt egy új, jobboldali frakció létrehozására az Európai Parlamentben, azt válaszolta, hogy

mérsékelten reménykedik.

Úgy vélte, ehhez a két legerősebb jobboldali politikusnak, a francia Marine Le Pennek és az olasz Giorgia Meloninak kellene megállapodnia egymással. Amennyiben létrejönne a kettejük szövetsége, úgy a Fidesz szívesen csatlakozna hozzájuk, és ezzel létre is jöhetne az Európai Parlament második legnagyobb frakciója. Ez Orbán Viktor szerint egyben az általa régen várt európai jobboldali fordulatot is jelentené.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×