eur:
411.72
usd:
395.24
bux:
79398.18
2024. november 22. péntek Cecília
BGM–109 Tomahawk amerikai cirkálórakéta. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Változás a Németországba érkező amerikai hiperszonikus fegyverek és robotrepülőgépek ügyében

A NATO júliusi washingtoni jubileumi csúcstalálkozóján született megállapodás Washington és Berlin között arról, hogy az Egyesült Államok 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít német földre. Az akkori híradások szerint Olaf Scholz kancellár "kötelezettséget" vállalt az oroszországi területeket mélyen elérő rakéták és a többi fegyverzet "biztonsági" befogadására. A megállapodás azóta éles vita tárgya Németországban, és szinte bizonyos, hogy a nyári szünet után a Bundestag napirendre tűzi.

Az Egyesült Államok a hidegháború óta először telepítene olyan fegyverrendszereket Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét. Olaf Scholz kancellár mellett a német "befogadás" legfőbb támogatói között van Annalena Baerbock külügyminiszter és Boris Pistorius védelmi miniszter. Ugyanakkor mind kormánypárti, mind ellenzéki körökben erős az amerikai fegyverek tervezett telepítésének ellenzése.

A kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD több parlamenti képviselője Rolf Mützenich frakcióvezetővel a élen a közelmúltban közös levélben fogalmazta meg aggodalmait. Hangsúlyozták, hogy egy ilyen lépés tovább élezné a Nyugat és Oroszország közötti feszültséget és a katonai eszkaláció veszélyét. Értékelésük szerint a NATO már rendelkezik átfogó elrettentő képességekkel.

Fenntartásait fejezte ki a döntéssel kapcsolatban a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív CDU elnöke, egyben a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje, Friedrich Merz is. Kifogásolta, hogy a parlament alsóháza, a Bundestag nem folytatott előzetes vitát erről.

Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter erre reagálva korábban úgy ítélte meg, hogy szerinte ez nem olyan kérdés, amelyet a parlamentben meg kellett volna vitatni. A fegyverrendszerek telepítése a tényleges elrettentést, és nem a fenyegetést szolgálja – hangzott az érvelés.

A miniszter most a Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív lapnak adott interjújában ugyanakkor már azt hangsúlyozta, hogy nincs kifogása egy nyilvános vita ellen.

"A vita fontos, hogy ezáltal a német társadalom az összes érv mérlegelése után olyan következtetésre jusson, amellyel jól tudunk együtt élni"

- fogalmazott a lapnak Pistorius. A miniszter szerint azért van szükség a nyilvános vitára, hogy ezáltal világos legyen "a helyzet súlyossága".

"Oroszország agresszív magatartása Európában új fenyegetettségi helyzetet teremtett. Ugyanakkor védelmi képességeink hiányosságait rövid távon csak az Egyesült Államokkal együttműködésben tudjuk megszüntetni" - érvelt. Pistorius szerint ez mindaddig így lesz, amíg Németország maga nem lesz képes ilyen fegyvereket előállítani. Miniszterként "kötelességeként" fogalmazta meg, hogy megvédje az embereket a "külső veszélyektől".

Magától értetődő, hogy az SPD parlamenti frakciójában "zárt ajtók mögött" az amerikai fegyverek telepítését napirendre tűzik - jelentette ki.

"A vita során azonban a párton belül nem tapasztalt éles szembenállást" - állította Pistorius.

Címlapról ajánljuk

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×