Infostart.hu
eur:
362.49
usd:
314.51
bux:
146453.37
2026. július 31. péntek Oszkár
BGM–109 Tomahawk amerikai cirkálórakéta. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Változás a Németországba érkező amerikai hiperszonikus fegyverek és robotrepülőgépek ügyében

A NATO júliusi washingtoni jubileumi csúcstalálkozóján született megállapodás Washington és Berlin között arról, hogy az Egyesült Államok 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít német földre. Az akkori híradások szerint Olaf Scholz kancellár "kötelezettséget" vállalt az oroszországi területeket mélyen elérő rakéták és a többi fegyverzet "biztonsági" befogadására. A megállapodás azóta éles vita tárgya Németországban, és szinte bizonyos, hogy a nyári szünet után a Bundestag napirendre tűzi.

Az Egyesült Államok a hidegháború óta először telepítene olyan fegyverrendszereket Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét. Olaf Scholz kancellár mellett a német "befogadás" legfőbb támogatói között van Annalena Baerbock külügyminiszter és Boris Pistorius védelmi miniszter. Ugyanakkor mind kormánypárti, mind ellenzéki körökben erős az amerikai fegyverek tervezett telepítésének ellenzése.

A kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD több parlamenti képviselője Rolf Mützenich frakcióvezetővel a élen a közelmúltban közös levélben fogalmazta meg aggodalmait. Hangsúlyozták, hogy egy ilyen lépés tovább élezné a Nyugat és Oroszország közötti feszültséget és a katonai eszkaláció veszélyét. Értékelésük szerint a NATO már rendelkezik átfogó elrettentő képességekkel.

Fenntartásait fejezte ki a döntéssel kapcsolatban a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív CDU elnöke, egyben a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltje, Friedrich Merz is. Kifogásolta, hogy a parlament alsóháza, a Bundestag nem folytatott előzetes vitát erről.

Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter erre reagálva korábban úgy ítélte meg, hogy szerinte ez nem olyan kérdés, amelyet a parlamentben meg kellett volna vitatni. A fegyverrendszerek telepítése a tényleges elrettentést, és nem a fenyegetést szolgálja – hangzott az érvelés.

A miniszter most a Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív lapnak adott interjújában ugyanakkor már azt hangsúlyozta, hogy nincs kifogása egy nyilvános vita ellen.

"A vita fontos, hogy ezáltal a német társadalom az összes érv mérlegelése után olyan következtetésre jusson, amellyel jól tudunk együtt élni"

- fogalmazott a lapnak Pistorius. A miniszter szerint azért van szükség a nyilvános vitára, hogy ezáltal világos legyen "a helyzet súlyossága".

"Oroszország agresszív magatartása Európában új fenyegetettségi helyzetet teremtett. Ugyanakkor védelmi képességeink hiányosságait rövid távon csak az Egyesült Államokkal együttműködésben tudjuk megszüntetni" - érvelt. Pistorius szerint ez mindaddig így lesz, amíg Németország maga nem lesz képes ilyen fegyvereket előállítani. Miniszterként "kötelességeként" fogalmazta meg, hogy megvédje az embereket a "külső veszélyektől".

Magától értetődő, hogy az SPD parlamenti frakciójában "zárt ajtók mögött" az amerikai fegyverek telepítését napirendre tűzik - jelentette ki.

"A vita során azonban a párton belül nem tapasztalt éles szembenállást" - állította Pistorius.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter rendkívüli bejelentkezése

Magyar Péter rendkívüli bejelentkezése

A miniszterelnök a százhalombattai Dunamenti Erőműből jelentkezett be csütörtök este.

A Föld szomorú napja az idei év július 30-a

Július 30-án az emberiség elérte a túlfogyasztás napját, ami azt jelenti, hogy gyorsabban használja fel a természet erőforrásait, mint amilyen ütemben a Föld ökoszisztémái képesek azokat megújítani. Bíró Imola, a Követ Egyesület kommunikációs vezetője az InfoRádió kérdésére elmondta: szinte még egy Föld bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy ezt az életmódot folytatni tudjuk.
inforadio
ARÉNA
2026.07.31. péntek, 18:00
Csörnyei Géza
a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója
Szép pluszban zártak a tőzsdék a tengerentúlon: nagyot mentek a chipgyártók és a Microsoft

Szép pluszban zártak a tőzsdék a tengerentúlon: nagyot mentek a chipgyártók és a Microsoft

A nemzetközi piacokon ma is a tegnapi nagy amerikai esés utóhatásai és az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos aggodalmak határozták és határozzák meg a hangulatot. Európában ugyan napközben kisebb felpattanás bontakozott ki, de az összkép továbbra is bizonytalan maradt, ráadásul több gyorsjelentésre is heves árfolyamreakció érkezett: az Adidas például közel 17 százalékot zuhant. Összességében tehát ideges, erősen vállalati hírek által vezérelt kereskedést láttunk, érdemi megnyugvás nélkül. A magyar tőzsdén is sokáig bizonytalanságban telt a nap, a vége azonban nagyon erős lett, elsősorban az OTP-nek köszönhetően: mind a BUX index, mind az OTP új történelmi csúcsot ért el. Amerikában a chipgyártók vezették az emelkedést: a Sandisk 24, a Micron Technology árfolyama pedig 18%-os pluszban zárt, a kedvező gyorsjelentésnek köszönhetően pedig a Microsoft is 15%-kal feljebb került. A főbb részvényindexek közül a Dow 1,2, a Nasdaq 3, az S&P pedig 1,7%-ot emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×