eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Védőmaszkos járókelő a berlini Brandenburgi kapu előtt 2020. április 20-án. Jens Spahn német egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a járványlassító intézkedések eredményeire és az egészségügyi ellátórendszer teherbíró képességére tekintettel a mai naptól országszerte lazítják a korlátozásokat. A legtöbb tartományban megnyitnak a 800 négyzetméternél kisebb értékesítési területű kiskereskedelmi üzletek, és mérettől függetlenül az autókereskedések, a kerékpár-szaküzletek és a könyvesboltok.
Nyitókép: MTI/EPA/Omer Messinger

Irányváltás Németországban: megint nem divat az egykori NDK

Új trend van kibontakozóban a Németország keleti és nyugati fele között: 2016 óta az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományok annak örülhettek, hogy egyre népszerűbbek a nyugati tartományokkal szemben, mostanra viszont általános meglepetésre fordult a kocka.

A szövetségi statisztikai hivatal is megerősítette, hogy 2016 óta első ízben magasabb azoknak a száma, akik Kelet-Németországból az ország nyugati felébe vándorolnak. Éveken keresztül épp a fordított útirány volt a népszerű, többen voltak azok, akik a nyugati tartományok helyett az egykori NDK területén kerestek boldogulást.

A most közzétett adatok szerint

2023-ban 85 300-an költöztek át a nyugati tartományokból a keletiekbe.

Ezzel egyidőben ugyanakkor 88 300-an fordítottak hátat Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Brandenburg, Szászország, Szász-Anhalt vagy épp Türingia tartománynak nyugatiak kedvééért. A statisztikában a múlt évekhez hasonlóan nem szerepelt az önálló tartománynak számító, korábban az országhoz hasonlóan kettéhasított főváros, Berlin.

A 2000. októberi újraegyesítéstől egészen 2016-ig a nyugati tartományok javára billent a mérleg, 2017-tól 2022-ig azonban a keletiek domináltak.

A nyugati "dominancia" visszaszerzésére elemzők rögtön meg is adták a magyarázatot. Értékelésük szerint

a nyugati "irányváltáshoz" jelentős mértékben hozzájárultak a keleti tartományokban tartózkodó, német útlevéllel nem rendelkező bevándorlók.

Ezzel szemben változatlanul többségben vannak azok a külföldiek, akik német útlevél birtokában az ország nyugati feléből inkább az új szövetségi tartományokba költöztek.

A keleti tartományokkal foglalkozó német kormánybiztos összességében aggasztónak nevezte a fejleményeket, A t-online hírportál által ismertetett nyilatkozatában a szociáldemokrata biztos azt hangsúlyozta, hogy az ország keleti felének a bevándorlás országrészévé kell válnia. "Bevándorlás nélkül nincs jövő" – idézte a portál a kormánybiztost, aki szerint a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha az emberek érzik, hogy nem szívesen láják őket.

Carsten Schneider ezzel kapcsolatban részleteket ugyan nem említett, ismert ugyanakkor, hogy az ország keleti tartományaiban az elsősorban az illegális bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző AfD párt rendkívüli támogatottságot élvez.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×