"Az elnök döntött a KRRiT ügyében, nem ért egyet a szejm és a szenátus álláspontjával, vagyis a tanács a jelenlegi összetételében folytatja a munkáját" - jelentette ki Paprocka a Polsat News kereskedelmi televízióban. A szenátus júniusban, az alsóház pedig júliusban utasította el a KRRiT beszámolóját a testület 2023-as tevékenységéről. A lengyel törvények szerint ilyen esetben meg kell szűnnie a testület tagjai mandátumának, kivéve, ha az államfő elutasítja a parlament döntését.

Paprocka kijelentette: az utóbbi hónapokban a KRRiT-nek "nagyon nehéz dolga volt, elsősorban a közmédiában történt törvénytelen változtatások miatt". Ezzel arra utalt, hogy a Donald Tusk vezette kormány a tavalyi év végén olyan változtatásokat hajtott végre a közmédiában, amelyeket az ellenzék és az alkotmánybíróság mellett a KRRiT is törvénytelennek minősített.

A KRRiT-ről folytatott nyár eleji parlamenti vitában a kormánykoalíció képviselői azzal vádolták a testületet, hogy az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány idején elfogult volt, és nem védte meg a szólásszabadságot.

Májusban a kormánykoalíció képviselői benyújtottak a szejmben egy indítványt arról, hogy Maciej Swirskit, a KRRiT elnökét a legmagasabb állami tisztségviselők jogsértését vizsgáló különleges bírói testület, az állambíróság elé állítanák.

Swirskit egyebek között azzal vádolják, hogy a lakossági közmédia-előfizetési díjakat, amelyeket a KRRiT szed be, a testület nem a közrádió és -tévé bankszámlájára utalja, hanem bírósági letétbe helyezi. Ő azzal érvel, hogy a közmédia több csatornájának új vezetését a bíróság még nem jegyezte be, ezért kellett eddig mintegy 300 millió zloty (27,7 milliárd forint) előfizetői díjat bírósági letétbe helyeznie.

A KRRiT-nek öt tagja van, a jelenlegi tagokat a PiS kormányzása idején, 2022-ben iktatták be. Közülük kettőt-kettőt a szejm, illetve az államfő bízott meg, egyet pedig az akkor ellenzéki többségű szenátus.