Noha a Bundestag frakcióival előzetesen egyeztetett időpontot az államfőnek, Frank-Walter Steinmeiernek még szentesítenie kell, az elmúlt évtizedekben nem fordult elő, hogy az elnök ilyen esetben vétózott volna. Elemzők ezért biztosra veszik, hogy

a jövő évi parlamenti választásokat szeptember utolsó vasárnapján tartják.

Igaz, hogy korábban erre a napra a szokásokhoz hűen a nemzetközi hírű berlini maratont időzítették, német portálok szerint azonban a szavazás miatt a versenyt egy héttel előbbre hozták. Ehhez hozzájárultak a 2021 szeptemberi helyi választások tanulságai is. Akkor ugyanis a maraton olyan méretű útlezárásokat, illetve közlekedési fennakadásokat okozott, amelyek rendkívül megnehezítették a szavazatok leadását.

Alig néhány órával a kormány bejelentése után a kancellár megtartotta a nyári szünet előtti utolsó sajtóértekezletét. Nem véletlen, hogy Olaf Scholz jócskán kapott felettébb kellemetlen kérdéseket, az általa vezetett hárompárti, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP- ből álló kormánykoalíció ugyanis rendkívül népszerűtlen. A három párt együttes támogatottsága a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint alulról éppen csak "súrolja" azt a 30 százalékot, amelyre egy jövő vasárnapi szavazás esetén az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség egyedül számíthatna.

Ráadásul ugyancsak egy friss felmérés szerint a szociáldemokrata párt tagsága sem bízik Scholzban, és azon a véleményen van, hogy az ország tartósan legnépszerűbb politikusa, Boris Pistrorius védelmi miniszter az SPD színeiben legalább annyira alkalmas lenne a tisztség betöltésére. Arról nem is beszélve, hogy a tagság több mint hatvan százaléka abban sem bízik, hogy a szociáldemokrata párt 2021-hez hasonlóan megnyerheti a 2025-ös választásokat.

A hivatalos kancellárjelöltről a párt egyelőre még nem foglalt állást. Mindez a beszámolók szerint egyáltalán nem nyomta rá bélyegét Olaf Scholz sajtóértekezletére. A kancellárt egyetlen kellemetlen kérdéssel sem lehetett kihozni a sodrából. A súlyos költségvetési hiányra és a szűnni nem akaró koalíciós viszálykodásra vonatkozó kérdéseket többnyire megköszönte, de inkább a kormány "sikereiről" kívánt beszélni.

A t-online hírportál mindezt úgy foglalta össze, hogy Olaf Scholz csupán egyetlen egy kérdésre adott egyértelmű világos választ: egy újságíró azt firtatta, vajon nem kívánja-e az elnökjelöltségtől visszalépő amerikai elnök, Joe Biden példáját követni. A kancellár nem sokáig gondolkozott:

"Harcba szállok a kancellári tisztségért, ismét kancellár kívánok lenni."

A felettébb baljós közvélemény-kutatások ellenére Scholz tehát nem aggódik miatt, hogy nem választanák újra. Annak ellenére sem, hogy a CDU/CSU ősszel minden bizonnyal megerősíti a CDU-elnök Friedrich Merzet a konzervatívok kancellárjelöltjeként.

Scholz a közelmúltban egy interjúban ki is jelentette, örülne annak, ha Merz lenne a riválisa, a CDU elnökének ugyanis szintén nem a legjobbak a népszerűségi mutatói.