A városvezető elmondta, hogy a következő néhány hónap nagyon nehéz lesz az ukrán elnök számára, mert azzal a dilemmával fog szembesülni: folytassa-e a háborút, még több halállal és pusztítással, vagy megfontoljon egy területi kompromisszumot Putyinnal?

„És ebben az esetben milyen nyomás fog érkezni Amerikából, ha Trump nyer? És hogyan tudjuk megmagyarázni az országnak, hogy fel kell adnunk a területeink olyan darabjait, amelyek a harcoló hőseink ezreinek életébe kerültek? Bármilyen lépést is tesz, elnökünk politikai öngyilkosságot kockáztat. Tisztázzuk, meg kell nyernünk a háborút, de a helyzet egyre bonyolultabb, a szövetségesektől érkező segítségtől függ minden, és rémálom lenne, ha még két évig kellene harcolnunk” – vázolta a helyzetet Vitalij Klicsko, majd hozzátette:

„Zelenszkijnek valószínűleg népszavazáshoz kell majd folyamodnia, nem hiszem, hogy egyedül, választói legitimáció nélkül meghozhatna egy ilyen fájdalmas és fontos döntést.

Kiutat jelenthet számára egy nemzeti egységkormány létrehozása, kicsit ahhoz hasonlóan, mint ahogy Izraelben történt a Hamász október 7-i támadása után. Nem vagyok azonban biztos benne, hogy hajlandó lemondani arról a kezében összpontosított hatalomról, amelyet az orosz invázió első napja óta a hadiállapot biztosított számára” – idézi Klicsko szavait az Index.

A kijevi polgármester arról is beszélt még az interjúban, hogy nem értett egyet Valerij Zaluzsnijnak, az ukrán hadsereg parancsnokának februári leváltásával. „Igen, Zelenszkij túl sok hatalmat összpontosított a hivatalában. Ennek eredményeképpen a parlament elvesztette minden fontos szerepét. Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy a miénk egy demokratikus köztársaság, amely az európai kormányok hagyományaihoz kötődik. Azért harcolunk, hogy megvédjük magunkat az orosz diktatúrával szemben, teljesen mások akarunk maradni, mint Putyin rendszere” – mondta.

A hadiállapot bevezetésével egyetértett, arra szükség volt, de most el kellene érni azt, hogy ne kizárólag az elnöki hivatalban szülessen meg az összes fontos döntés, ahogy az Zaluzsnij esetében történt.

„Zelenszkij nem tudta megindokolni a döntését, és ez nem jó, nem szilárdítja meg az egységet.”

Azt egyáltalán nem támogatná, hogy most általános választást tartsanak Ukrajnában. „Most senki sem akarja ezt, még az elnök leghangosabb kritikusai sem. A belpolitikai harc csak akkor kezdődhet el, ha az Oroszországgal vívott háborúnak vége. A mai választások csak Putyin kezére játszanának, megosztanák Ukrajnát, és meggyengítenének minket egy olyan ellenséggel szemben, amely minden módon megpróbál megsemmisíteni minket.”

Arról, hogy Zelenszkij szerint egy második – a következő hónapokban szervezett – békecsúcson Oroszország is ott lehet, azt mondta: „Nem tudom, meglátjuk. Az oroszok kétszínűek, lehetetlen megbízni bennük. Putyin a béke iránti nyitottságról beszél, de valójában arra vár, hogy egész Ukrajnát elfoglalhassa, mindig megszegi az ígéreteit. Putyin még mindig abban reménykedik, hogy képes lesz bevenni Kijevet” – mondta. De az amerikai elnökválasztás előtt szerinte semmi sem történhet e téren.

Arról, hogy tart-e Donald Trump győzelmétől: „Együtt kell majd dolgoznunk vele, ha megválasztják. De nem lennék elhamarkodott ezzel kapcsolatban, hiszen most még a választási kampány közepén vagyunk. Amit a szavazás előtt mondanak, az a választások után nagyon más lesz, Ukrajnával kapcsolatban is. A Republikánus Párt pedig mindig is oroszellenes volt, ezért nem értem, hogy miért támogatnák most Putyin ügyét. Washingtonban mindenki nagyon jól tudja, hogy az orosz diktatúra veszélyt jelent a nyugati demokratikus társadalmakra.”