Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka
Immigrants walking before sunset
Nyitókép: Jasmin Merdan/Getty Images

Ukrajnai menekültek - Aki Csehországig eljut, már aligha akar hazamenni

A Lidové Noviny című lap pénteki és szombati kiadásában ismertetett eredmények szerint míg 2022-ben az ukrán menekültek 75 százaléka nyilatkozta azt, hogy amint engedik a körülmények, visszatér hazájába, 2023-ban már csak 50 százalék ment volna vissza.

Folyamatosan csökken a Csehországban élő ukrán menekültek hazatérési kedve - derült ki abból a felmérésből, amelyet a prágai Károly Egyetem szakemberei készítettek.

A Lidové Noviny című lap pénteki és szombati kiadásában ismertetett eredmények szerint míg 2022-ben az ukrán menekültek 75 százaléka nyilatkozta azt, hogy amint engedik a körülmények, visszatér hazájába, 2023-ban már csak 50 százalék ment volna vissza. A megkérdezettek 15 százaléka biztosan vissza akar térni, míg 35 százalék inkább igen, mint nem. Valószínűsíthető, hogy 2024-ben ez az arány tovább csökken - mutatnak rá a kutatók.

Jelenleg mintegy 365 ezer ukrán menekült él Csehországban, ahol lakosságarányosan a legmagasabb a menekültek száma Európában.

A felmérésben megkérdezettek 89 százaléka nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy az ukrajnai háború befejezése után kötelezően el kellene hagyniuk Csehországot és vissza kellene térniük Ukrajnába. Ezzel az elképzeléssel csak 11 százalék értett egyet.

A menekültek 56 százalékának stabil munkahelye van, 21 százalékuk pedig csak időszakosan dolgozik, illetve munkanélküli, míg 18 százalékot a gyermekek és az idősek tesznek ki.

Az ukránok 28 százaléka elégedett munkahelyével, s nem kíván változtatni, 31 százalék dolgozik, de elégedetlen, és szívesen cserélne munkahelyet. A menekültek 77 százalékának az a véleménye, hogy az ukránoknak aránylag nehéz képzettségüknek megfelelő munkát találni. Itt a legnagyobb akadályt a cseh nyelvismeret hiánya okozza.

A szociológusok szerint komoly probléma az is, hogy a munkaadók gyakran kizsákmányolják a ukrán menekülteket, akik alacsonyabb fizetést kapnak, s nehezebb körülmények között és többet dolgoznak, mint a hazai alkalmazottak. A felmérésben ezt a megkérdezettek 26 százaléka ismerte el, de a szociológusok becslése szerint ez a probléma a dolgozó ukránok mintegy 40-59 százalékát érintheti.

Jakub Augusta, a munkaügyi és népjóléti minisztérium szóvivője a lapnak azt mondta, hogy a hivatalok tudnak a problémáról. A munkaügyi ellenőrök tavaly mintegy 8500 személy helyzetét ellenőrizték le, s 24,2 millió korona büntetést róttak ki a munkaadókra - mutatott rá a szóvivő.

A megkérdezett menekültek mintegy fele azt is elmondta: családja otthon, Ukrajnában élő része elvárja, hogy hazatérjen. Az ukrán menekültek hazatéréséhez a cseh állam az idei év elejétől anyagi támogatást is ad, például megtéríti a hazautazás költségeinek egy részét. A Lidové Noviny szerint eddig csaknem félezer menekült élt a lehetőséggel.

Címlapról ajánljuk
Hőség- és áramkrízis – Megszólalt az átmeneti államfő

Hőség- és áramkrízis – Megszólalt az átmeneti államfő

Forsthoffer Ágnes szerint Magyarország nehéz, kritikus napok előtt áll, ám „minden közös nehézség egy lehetőség arra, hogy meg tudjuk mutatni Magyarország szebbik arcát”. Szerinte a mostani válságból megerősödve fog kijönni a magyarság.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Putyin legjobb fegyvereire vadászna Kijev, észak-koreai rakétákkal erősíthet Moszkva – Háborús híreink szombaton

Putyin legjobb fegyvereire vadászna Kijev, észak-koreai rakétákkal erősíthet Moszkva – Háborús híreink szombaton

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte Donald Trumpot, hogy kérje meg Elon Muskot, hogy engedélyezze a Starlink kommunikációs rendszer használatát Oroszország területén – számolt be a The Atlantic. A lépéssel azt akarja elérni, hogy az orosz területeken található rakétaindító állomásokat célba tudja venni. Észak-Korea egyre erősebb kapcsolatokat épít ki Oroszországgal, ennek ékes bizonyítéka egy új rakétagyár, amelyet mindössze 18 hónap alatt húztak fel, az ország északkeleti területén. Itt K-23-as ballisztikus rakétákat gyártanak, az üzemet a föld alá rejtették. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×