Infostart.hu
eur:
355.45
usd:
307.96
bux:
134272.25
2026. június 9. kedd Félix
Gabriel Attal francia miniszterelnök bejelenti lemondási szándékát a párizsi kormányfői hivatalnál tartott sajtóértekezleten a francia parlamenti választások második fordulójának napján, 2024. július 7-én. A választást az Új Népfront nevű baloldali szövetség nyerte, Emmanuel Macron államfő Együtt nevű pártszövetsége a második helyen végzett, míg a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) a harmadik helyre szorult.
Nyitókép: MTI/EPA/Valentina Camu

Az olimpia is beleszól a francia kormányváltásba

Gabriel Attal francia miniszterelnök és kormánya lemondását kedd este elfogadja Emmanuel Macron államfő, akinek pártja alulmaradt az előre hozott nemzetgyűlési választások július 7-i második fordulójában, de a leköszönő tárcavezetők a helyükön maradnak ügyvivő minőségben még néhány hétig, feltehetően a párizsi olimpiai játékok (július 26. - augusztus 11.) végéig - közölték kormányzati források a keddi kormányülést követően.

Emmanuel Macron kezdeményezésére a kormány először ült össze a választások óta, és egyben az utolsó alkalommal.

Az államfő emlékeztetett arra, hogy Gabriel Attal a választásokat követően lemondott, s a leköszönő, s ezért politikailag minimális szerepet kapó kormány helyzete ügyvivőként még egy ideig megmaradhat, várhatóan az olimpiai játékok végéig, azért, hogy "a folyamatosság jegyében biztosítsa a francia állam minimális működését". A köztársasági elnök kedden köszönetet mondott a minisztereknek, Gabriel Attal pedig kifejezte háláját a kormánytagoknak és az államfőnek a bizalomért, amit az elmúlt hónapokban élvezett. Beszélt "a szenvedélyről, amellyel fél éve, két éve, hét éve szolgáltuk Franciaországot, és elindítottuk a nagy átalakulásokat hazánk számára", valamint "a francia nép iránti kötelességéről".

"Eltűnhettünk volna. Elkerültük a legrosszabbat. A jövő előttünk áll" - írta közleményében a miniszterelnök, aki pártja veresége ellenére az egyik legnépszerűbb francia politikus továbbra is.

A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében. A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, s a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a Nemzetgyűlésben.

A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, s 190 mandátuma lesz az eddig 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, s 168 képviselővel fog a jövőben rendelkezni.

A kormány formális lemondása lehetővé teszi, hogy a kormány képviselőnek megválasztott tagjai visszaszerezzék parlamenti mandátumukat, és így részt vehessenek csütörtökön a Nemzetgyűlés elnökének megválasztásában, akinek személyéről a háttérben már folynak az egyeztetések.

Ez az átmeneti időszak eközben időt ad a politikai csoportosulásoknak is, hogy hogy megpróbáljanak kompromisszumokat és szövetségeket kötni.

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség még mindig egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége. Ehhez azonban elsőként konszenzusos személyben kellene megállapodniuk, akit megnevezhetnének miniszterelnök-jelöltjüknek. Az egy hete tartó egyeztetéseken a legnagyobb feszültségek az Új Népfront parlamenti irányításáért egymással rivalizáló radikális baloldal és a szocialisták között mutatkoztak.

Az Engedetlen Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon a nemzetgyűlés elnöki tisztére is "egységes jelöltet" követel. "Nem folytatjuk a tárgyalásokat semmiről, amíg ez a kérdés nem rendeződik" - írta a baloldali politikus az X-en.

A baloldalon nagy a nyomás, mert az elnöki tábor egy része már napok óta próbál alternatív többséget kialakítani a jobbközép Köztársaságiakkal az Új Népfronttal szemben a nemzetgyűlés elnöki tisztének megtalálásához, amelyet egyébként a jelenlegi elnök, az elnöki táborhoz tartozó Yaël Braun-Pivet szeretne megtartani. Emmanuel Macron kedden a kormányülésen úgy vélte, hogy az elnöki tábornak javaslatot kellene letennie az asztalra "vagy egy többségi koalícióról, vagy pedig egy széles körű törvényhozási paktumról".

A politikai bizonytalanság közepette egy dolog biztos a leendő francia kormány számára: az államháztartás ismét mínuszba kerül.

Franciaország államadóssága jelenleg 3100 milliárd euró (a GDP mintegy 110 százaléka), és 2027-ben elérheti a 3600 milliárd eurót - jelentette ki Pierre Moscovici, az állami számvevőszék elnöke hétfőn. A korábbi miniszter és uniós biztos főszámvevő szerint az adósságszolgálat jelenleg évi 60 milliárd euróba kerül az országnak, ez 2027-ben 80 milliárd euróra emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy kevesebb forrás jut olyan területekre, mint például az oktatás, az igazságszolgáltatás, a biztonság vagy a gazdaság zöld átállítására - fűzte hozzá.

Moscovici szerint az új kormány legfontosabb feladata az államadósság csökkentése kell, hogy legyen. Hozzátette: Ez nem jobboldali vagy baloldali feladat, ez mindenki számára kötelező.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Gazdasági versenyképesség, technológiai lemaradás, bővítés, korrupcióellenes küzdelem, társadalmi méltányosság, kohéziós politika, intézményi reformok és az Európai Unió geopolitikai mozgástere állt annak a két panelbeszélgetésnek a középpontjában, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett június eleji eseményén. A rendezvény egy megjelenés előtt álló, magyar közgazdászok tanulmányaiból összeállított kötet előzetes bemutatója volt, amely az európai integráció jövőjét vizsgálja több szakpolitikai és intézményi nézőpontból. A beszélgetéseken a szerzők és a meghívott szakértők arról vitáztak, hogy az EU miként őrizheti meg gazdasági, társadalmi és politikai cselekvőképességét a tartós válságok, a globális technológiai verseny, az új bővítési kihívások és a nagyhatalmi átrendeződés közepette. A megszólalók eltérő hangsúlyokkal, de abban egyetértettek, hogy az európai integráció jövője nem pusztán intézményi kérdés, hanem a prosperitás, a döntésképesség és a tagállamok közötti bizalom próbája is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×