Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A dán légierő F-16 Fighting Falcon vadászgépei. Forrás: X / NEXTA
Nyitókép: Forrás: X / NEXTA

Volodimir Zelenszkij: Ukrajnának legkevesebb 25 Patriot-rendszerre és még több F-16-osra van szüksége

Az ukrán elnök szerint országának az eddig ígértnél több rakétára és harci gépre lenne szüksége ahhoz, hogy megvédje a légterét.

"Ukrajna teljes körű védelmének biztosítása érdekében a katonáink véleménye szerint 25 Patriot-rendszerre van szükségünk" - hangsúlyozta kijevi sajtótájékoztatóján az államfő.

Zelenszkij mindemellett nem tett említést arról, hogy Ukrajna jelenleg hány darabbal rendelkezik a légvédelmi rendszerből. Kiemelte ugyanakkor, hogy az átfogó légvédelem érdekében egyéb különböző hatótávolságú, illetve képességű fegyverrendszerekre is szüksége van hazájának. Egyben arra emlékeztetett, hogy a washingtoni NATO-csúcson szövetségesei további öt Patriot, illetve hasonló képességekkel rendelkező rendszert ajánlottak fel.

Egy hónappal korábban, az Olaszországban rendezett G7-csúcs alkalmából még legkevesebb hét Patriot-rendszer szükségességéről beszélt.

A háború 2022. február 24-i kezdete óta Ukrajna legkevesebb négy Patriot-rendszert kapott. Sajtójelentések szerint azonban több indítóállást megrongáltak, illetve megsemmisítettek az orosz légicsapások. Egy teljes üteg, radarokkal, indítóállásokkal, tűzirányító rendszerekkel többszáz millió euróba kerül, egy-egy légvédelmi rakéta ára pedig hárommillió euró körül mozog.

Az F-16-os harci repülőkről szólva Zelenszkij megjegyezte, hogy azokat két hullámban kapják meg, nyáron, illetve az év végéig. Az ukrán államfő ugyanakkor elismerte, hogy a harci repülők - tekintettel a jóval nagyobb orosz légierőre - önmagában nem fogják megváltoztatni a háború menetét.

Zelenszkij arról is szót ejtett, hogy a második nemzetközi békecsúcson, amelynek időpontját még nem tűzték ki, már Oroszországnak is részt kellene vennie, miután az első ilyen svájci találkozón Moszkva nem képviseltette magát.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×