eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Bundeswehr katonái. Forrás:Twitter/WELT
Nyitókép: Forrás:Twitter/WELT

Hetvenmilliárd eurós gazdasági kárt okozna a hadkötelezettség újbóli bevezetésének Németországban

Hosszú ideje vita tárgya Németországban az általános hadkötelezettség "visszavezetése", de most az Ifo Gazdaságkutató Intézet jelentős ellenérvet állított.

Németországban 2011-bent "felfüggesztették" az általános hadkötelezettséget, mindenekelőtt pénzügyi okokra hivatkozva. Az intézkedést az akkori Merkel-kormány védelmi minisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg rendelte el átmeneti időszakra, ami azóta is tart. A hadkötelezettség újbóli bevezetése azóta több alkalommal is felmerült, a költségvetés azonban mindig "közbeszólt".

Oroszország Ukrajna ellen több mint két éve indított háborúja óta erősítette a kötelező katonai szolgálat bevezetését célzó követeléseket. A Bundeswehr súlyos személyi problémákkal küzd. Jelenleg 182 ezer katona teljesít meghatározott időre szóló hivatásos, illetve önkéntes szolgálatot. A cél az, hogy legkésőbb 2031-re ezt legkevesebb 30 ezer fővel növeljék.

Boris Pistorius védelmi miniszter az elmúlt időszakban több ízben is hangsúlyozta, hogy olyan hadseregre van szükség, amely "felkészültebb egy esetleges háborúra". A szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló kormánykoalíció azonban megosztott a kérdésben. Elsősorban takarékosság okokból a pénzügyminiszter, Christian Lindner vezette FDP ellenzi ezt.

Utóbbi most komoly támogatót kapott: a müncheni székhelyű Ifo Gazdaságkutató Intézet a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésének súlyos gazdasági hatásaira figyelmeztetett. Az intézet szerint egy ilyen döntés esetén

az ország gazdasági teljesítményének jelentős, akár hetvenmilliárd eurós visszaesése várható.

A kutatók szerint ebből kiindulva célravezetőbb lenne, ha a Bundeswehr számára olyan eszközöket biztosítanának, amelyek a hadsereget munkaadóként vonzóbbá tennék.

A tanulmányt az intézet a pénzügyminisztérium megbízásából végezte. Az elemzés különböző opciókat vázolt a hadsereg létszámának növelésével, illetve azok költségvonzatával kapcsolatban. Az Ifo szerint a legnagyobb mértékű kötelező létszámnövelés járna a legsúlyosabb gazdasági következménnyel. Ennek oka az, hogy az érintett fiatal generáció később kapcsolódhatna be a gazdaság tényleges vérkeringésébe. Minél kisebb mértékű lenne a bővítés, annál alacsonyabb gazdasági visszaeséssel kellene számolni.

A tanulmányban a kutatók azt indítványozták, hogy a Bundeswehrt a hivatásos, illetve önkéntes szolgálatot vállalók számára vonzóbbá tegyék. Az Ifo szerint mindez megterhelné ugyan a költségvetést, de távolról sem olyan mértékben, mint a kötelező katonai szolgálat bevezetésével járó költségek.

Az össztársadalmi költségek csaknem ötven százalékkal lennének kisebbek, mint az általános hadkötelezettség bevezetésének költségei – hangsúlyozta az Ifo tanulmánya.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×