Infostart.hu
eur:
360.89
usd:
310.58
bux:
132452.15
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Szavazás a francia parlamenti választások második fordulójában Párizsban 2024. július 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Meglepetés születhet Franciaországban, sokan mentek el szavazni

A választásra jogosultak 26,63 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában, ami csaknem egy százalékponttal magasabb az első fordulós részvételnél - közölte a francia belügyminisztérium.

Ilyen sokan 1981 óta nem vettek részt parlamenti választásokon a délelőtti órákban, akkor 28,3 százalékos volt a részvétel arány délig.

A száz megye ötödében délig meghaladta a 30 százalékot a részvételi arány, köztük a délkeleti Bouches-du-Rhone-ban is (34,59 százalék), ahol 13 választókörzetben élen végzett az első fordulóban a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés. A részvételt illetően élen áll Correze megye is (33,88 százalék), ahol Francois Hollande volt szocialista államfő is indul a képviselői helyért.

A párizsi régióban volt délelőtt a legalacsonyabb a választási kedv; a fővárosban a választók 22,03 százaléka járult délig az urnákhoz, míg a Párizstól északra található Seine-Saint-Denis-ben alig 12,77 százalék szavazott.

Az előrejelzések szerint estig a választóknak több mint kétharmada fogja leadni a voksát.

Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban, így a több mint 49 millió választópolgárból 6 milliót nem érint a második forduló.

Az első fordulóban 306 körzetben mind a három nagy politikai blokk - az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség - jelöltjei is továbbjutottak a második fordulóba. A választás kimenetelét meghatározhatja a részvétel, ugyanis a körzetek kétharmadában a két forduló között visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét, de a választók magatartása kiszámíthatatlan abból a szempontból, hogy hajlandók-e más párt jelöltjeire átszavazni, vagy inkább otthon maradnak.

A pénteken megjelent utolsó felmérések szerint bár az első fordulóhoz hasonlóan az RN végezhet az élen, az abszolút többséget nincs esélye megszerezni. A mandátumbecslések szerint Marine Le Pen pártja a korábbi 89 után 175 és 230 közötti helyre, a baloldal az eddigi 131 helyett 145-190 képviselőre számíthat a nemzetgyűlésben. Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége viszont elvesztheti a 245 fős relatív többségét, és 118-162 képviselővel fog a jövőben rendelkezni.

Bizonytalanságot teremt viszont az, hogy várhatóan egyik tábornak sem lesz kormányzóképes többsége, ami teljesen új politikai helyzetet teremthet Franciaországban.

Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Címlapról ajánljuk
Most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog
Kegyelmi botrány minden tudnivalóval

Most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog

Nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi botrány iratainak egy részét. Ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az elhangzottakra már az államfő és a Fidesz is reagált. Sulyok Tamás közölte: átadja Magyar Péternek a nála lévő dokumentumokat, ha „hivatalos felkérést kap rá”. Két ügyvéd is reagált.

Reagált a számvevőszék Magyar Péter szavaira a Lázár-minisztériumban talált Fidesz-anyagokról

A szócsatának különös pikantériát ad, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetője jelenleg Windisch László, aki együtt él Varga Judittal, Magyar Péter miniszterelnök volt feleségével. Az ÁSZ-közlemény szerint „tévedés, és a hatályos jogszabályokkal ellentétes az ÁSZ-tól a kampány ideje alatti vizsgálati lépéseket számonkérni”, és nem volt információjuk a Tisza május 17-i sajtótájékoztatójáig az épület pincéjében talált dokumentumokról.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×