eur:
397.71
usd:
367.71
bux:
89971.53
2025. március 23. vasárnap Emőke
Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnök a holland parlamentnek és a miniszterelnöki hivatalnak otthont adó Binnenhof épületénél, Hágában 2024. június 21-én. Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök lesz a NATO következő főtitkára, miután Klaus Iohannis román elnök visszavonta jelöltségét a NATO főtitkári tisztségére, és az észak-atlanti védelmi szövetség mind a harminckét tagállama őt támogatja. Rutte október 2-án veszi át a posztot Jens Stoltenbergtől.
Nyitókép: Robin Utrecht

Eldőlt, ki lesz a következő NATO-főtitkár – hivatalos

A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács szerdán úgy határozott, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának.

A témáról kiadott hivatalos brüsszeli közlemény szerint Mark Rutte október 1-től tölti be főtitkári tisztségét, amikor Jens Stoltenberg mandátuma a szövetség élén eltöltött tíz év után lejár.

Mark Rutte lesz az észak-atlanti szövetség 14. főtitkára. Kinevezését a tagállamok vezetői is megerősítik a július 9. és 11. közötti NATO-csúcstalálkozón Washingtonban.

Rutte a Holland Királyság 50., leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. 2006 és 2023 között a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) párt elnöke volt. A VVD 2010-es választási győzelmét követően két évvel a kormány összeomlott, a 2012-ben kiírt előrehozott választást újra megnyerte. A 2017-es választáson Rutte pártja megalakíthatta harmadik, négypárti koalícióját, mely 2021-ben egy családtámogatásokkal kapcsolatos botrány miatt lemondásra kényszerült. A kiírt választást ismért megnyerte, 2023-ban a kabinet azonban ismét megbukott a Hollandiába érkező bevándorlók számának korlátozásáról kirobbant vita során. Ezt követően az idén 57 éves politikus bejelentette, hogy nem indul a 2023-as előrehozott választáson.

Jens Stoltenberg, az idén 65 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel, 2022-ben, majd 2023-ban pedig további egy évvel meghosszabbították. Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2000 és 2001 között, majd 2005 és 2013 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett.

A leköszönő NATO-főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank (Norges Bank) elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény bejelentése szerint elnyert.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.24. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Drónesőt küldött egymásra Oroszország és Ukrajna, egy 5 éves gyermek is meghalt – Háborús híreink vasárnap

Drónesőt küldött egymásra Oroszország és Ukrajna, egy 5 éves gyermek is meghalt – Háborús híreink vasárnap

Oroszország a szombatról vasárnapra virradó éjszaka során 147 drónt indított több ukrán régió ellen, amelynek során Kijevben hárman meghaltak, köztük egy 5 éves gyermek. Ukrajna is drónesőt zúdított Oroszország több régiójára, összesen 59 egységet lőttek le az orosz légvédelmi szervek, és az egyik támadás során meghalt egy ember Rosztovban. A jelek szerint tehát magas intenzitással folytatódik a (légi) háború (is) a két ország között, súlyos áldozatok mentén, de a jelek szerint a kiberháború is zajlik tovább, mert vasárnap az ukrán vasúttársaság nagyfokú online szolgáltatás kiesésről adott számot. Közben Donald Trump amerikai elnök elismerte: „valamennyire kontroll alatt” tudja tartani a háború eszkalálódását a tárgyalások segítségével, azaz a 30 napos tűzszüneti terv láthatóan nem megy egyelőre, és az is kérdéses, hogy a felek mennyire tartják be az egymás energetikai infrastruktúrája elleni támadások szüneteltetését. Vasárnapi hírfolyamunk a háborúról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×