Infostart.hu
eur:
379.69
usd:
322.04
bux:
131343.2
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a 27. alkalommal rendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) 2024. június 7-én, a négynapos rendezvény harmadik napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Anton Vaganov

Bendarzsevszkij Anton: Ukrajna a békecsúcson nem érte el a valódi célját

Svájcban a hétvégén békekonferenciát tartottak Ukrajna ügyében, Oroszország nélkül. Vlagyimir Putyin elnök egy orosz béketervet ismertetett, amelynek alapfeltétele, hogy Kijev mondjon le több ukrán régióról, valamint a NATO-tagsági törekvéseiről. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint az ajánlat inkább egyfajta fricska, mint tárgyalási alap.

Vlagyimir Putyin is ismertetett egy orosz békeajánlatot a hét végi svájci békekonferenciára időzítve, és ezt áttekintve nagyon messzinek tűnik a közös nevező a benne foglaltak, illetve a békekonferencia területi integritást célul kitűző szándéka között.

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint Vlagyimir Putyin ajánlata inkább nevezhető egyfajta fricskának, vagy olyan ultimátumnak, amely semmi esetre sem fogadható el Ukrajna számára. Az orosz elnök ajánlata szerint akkor lehet elkezdeni a béketárgyalásokat, ha Ukrajna kivonul a jelenleg Oroszország által megszállt négy ukrán terület teljes egészéből. Ezek a területek nincsenek teljes mértékben orosz kéz alatt, Herszonnak és Zaporizzsjának a fővárosát nem vették be az oroszok, és ezeknek a területeknek az elfoglalása hosszú éveket venne igénybe Moszkva részéről.

"Oroszország nem is azt követelte, hogy ismerjék el a jelenleg megszállt területeket, hanem még továbbiakat is ki kellene üríteni. Nyilván ez egy olyan gumicsont volt, amit a békecsúcs előtt Putyin odadobott, és nyilvánosság előtt lehet erről beszélgetni" – értékelt a szakértő.

Az ajánlatban szerepel Ukrajna semleges státusza és az ország teljes demilitarizálása is. Bendarzsevszkij Anton szerint a semleges státuszt el tudná fogadni Ukrajna, az orosz invázió kezdetén a különböző béketárgyalások folyamán már szerepelt ez a kitétel, és megfelelő, más nagyhatalmak (Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia vagy más államok) által biztonsági garanciák mellett ez a pont tartható, ám az eddig elvesztett területeken túl újabbak elvesztése szerinte már nem fér bele a jelenlegi ukrán vezetésnek.

A Vlagyimir Putyin által ismertetett orosz béketervben visszaköszön ukrajna "nácitlanítása" mint követelés. Azt továbbra sem tudni azonban, hogy ezen pontosan mit ért Oroszország, ahogy egyébként a háború pontos céljai sincsenek definiálva, csak annyi ismert, hogy a háborút Vlagyimir Putyin azzal a két két ígérettel kezdte, hogy Ukrajnát "demilitarizálni és "denacifikálni" kell.

"A Putyin által elmondott békeajánlat – már ha lehet annak nevezni – elsősorban az orosz lakosságnak szólt, mutatva, hogy Svájcban összeülnek a különböző országok beszélgetni a békéről, de valójában Oroszország is békét akar: itt van a mi ajánlatunk, és ha nem fogadják el, akkor az az ő problémájuk. De annyira irreális feltételeket tartalmaz, hogy ez nem szólhatott a nemzetközi közösségnek vagy Ukrajnának, ennek az elsődleges fogyasztói az orosz lakosság körében keresendők" – mondta Bendarzsevszkij Anton.

A svájci békekonferencián Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy sikerült esélyt adni a diplomáciának. Ukrajna koncepciója az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint az volt, hogy mielőtt még Oroszországgal közvetlen tárgyalásokba bocsátkoznak, meg kell nyerniük maguknak azokat az országokat, amelyek semleges magatartást vettek föl a háború során. Nem támogatják közvetlenül Oroszországot, de jó kapcsolatokat tartanak vele, ilyen például Kína, esetleg India, egyes arab országok, Szaúd-Arábia, egyes afrikai országok.

"Ezek nem közvetlenül támogatják Oroszországot, de az ő megnyerésük, az ő támogatásuk azt jelenthetné, hogy ezek az országok egyfajta hatást és befolyást tudnának gyakorolni az orosz pozíciókra, és ezzel a nyomásgyakorlással növelhetnék Oroszország hajlandóságát a béketárgyalásokra. Ez lett volna a cél, de ezzel a békecsúccsal ez nem sikerült" – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×