eur:
410.9
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Harald Vilimsky, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) listavezetője pártjának bécsi eredményváróján az európai parlamenti választások estéjén, 2024. június 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Történelmi sikert aratott az Osztrák Szabadságpárt, most már Ausztria bevételére készül

Ausztriában begazolódott a "papírforma" a vasárnapi európai parlamenti választáson: az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) példátlannak minősített sikert aratott.

Az FPÖ az az előrejelzéseket igazolva maga mögé utasította mind a kormányzó konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP), mind a nagy hagyományokkal rendelkező, ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ) is. A Herbert Kickl korábbi belügyminiszter által vezetett jobboldali párt a voksok 25,5 százalékát szerezte meg.

Karl Nehammer kancellár konzervatív pártja, az ÖVP végzett a második helyen a szavazatok 24,7 százalékával, míg az ellenzéki szociáldemokraták 23,3 százalékkal a harmadik helyen. A Néppárt kormánykoalíciós partnere, a Zöld Párt 10,9 százalékkal végzett a negyedik helyen, míg a liberális ellenzéki NEOS párt 10,1 százalékkal az ötödiken.

Noha az 1996-os európai parlamenti választáson a szabadságpárt a szavazatok 27,5 százalékát érte el, akkoriban még azonban mind az SPÖ, mind az ÖVP lényegesen erősebb volt. A történelmi jelző épp ezért arra utal, hogy

a szabadságpárt immár megkérdőjelezhetetlenül Ausztria legerősebb pártja.

Ráadásul ilyen útravalóval indul az őszi országos parlamenti választásokon, és várható, hogy az osztrák választók többsége akkor is az FPÖ-nek szavaz bizalmat.

Az ORF közszolgálati médium által idézett elemzők szerint a párt elsősorban az ÖVP és a Zöldek alkotta kormánykoalíció elleni úgynevezett protestszavazatoknak köszönheti rendkívüli sikerét. Főként pedig annak, hogy az EP-választás kapcsán a választók figyelmét mindenekelőtt a közelgő választások előtti belpolitikai problémákra irányította. Mindezt megerősítette az a felmérés, amely szerint az FPÖ-t választók csaknem kétharmadát ez motiválta. Az SPÖ esetében ez az arány 40, Zöldek esetében 29, az ÖVP-t tekintve csak 27 százalékos volt.

AZ ORF által ismertetett adatok szerint a 2019-es EP-választás hasonló adataihoz viszonyítva jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik a Néppártól vagy a szociáldemokratáktól "vándoroltak át" a Szabadságpárthoz. Az elemzők ebből azt a következtetést vonták le, hogy

az FPÖ-nek a "rendszer" elleni tiltakozó kampánnyal sikerült jelentősen növelnie az EP-választások hagyományosan alacsony mozgósítási szintjét.

Az FPÖ elnöke az urnazárást követően az APA osztrák hírügynökség által idézett nyilatkozatában az őszi választásokon az osztrák kancellári tisztség megszerzését tűzte ki célul. Herbert Kickl szerint pártja számára a legfontosabb a nép érdekeinek képviselete.

Ugyancsak a hírügynökség idézte az FPÖ EP-listavezetőjét. Harald Vilimskyt, aki "az ország visszaszerzéséről" beszélt.

"A második világháború óta eső ízben fordult elő, hogy a jobboldali populisták pártja a legerősebb párt Ausztriában" - vélekedett kommentárjában a Der Standard. A lap szerint jobbratolódás várható az országban, mégpedig csaknem kétszer olyan sebességgel, mint Németországban. Öt évvel az akkori alkancellár, Heinz-Christian Strache lemondásához, a Kurz-kormány bukásához vezető hírhedt Ibiza-botrány után az FPÖ a legerősebb párt az országban – mutatott rá a lap.

Az őszi parlamenti választások kapcsán az országban már jó ideje folynak a koalíciós találgatások.

Egyelőre minden párt elzárkózott attól, hogy a Szabadságpárttal koalícióra lépjen.

Korábbi felmérések szerint a legnagyobb valószínűsége egy az ÖVP és az SPÖ alkotta nagykoalíciónak lenne.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×