Korábban nem tapasztalt érdeklődés övezte az európai parlamenti választásokat Németországban is. Az eredmények alapján az ország két részre oszlott: a keleti tartományokban a AfD szélsőjobboldali párt szerepelt az első helyen mindenhol, míg nyugaton alapvetően a CDU/CSU páros, az uniópártok futottak be az élen.

"Ahogy az a felmérések alapján várható volt, a kormánypártokat a választók megbüntették, mind az SPD, mind a Zöldek Pártja nagyon rossz eredményt tudhat a magáénak" – ismertette az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, megjegyezve: Olaf Scholz kancellár pártja történelmi mélyponton van.

A Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért kutatási vezetője ugyanakkor megjegyezte, egy európai parlamenti választásból nem érdemes túlzott következtetéseket levonni, mégis, a modern Németország történetében az újraegyesítés óta soha nem értek el ilyen rossz eredményt a szociáldemokraták. Szintén érdekességként emelte ki, hogy a Baloldal Pártjából kivált Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) hat hónappal a megalakulását követően hat százalék fölötti eredménnyel országos tényezővé vált.

A szakértő az Európai Bizottság jelenlegi elnökének újraválasztási esélyivel kapcsolatban azt mondta, Ursula von der Leyen az Európai Néppárttal, a szociáldemokratákkal, illetve a liberálisokkal karöltve bőven a szükséges mandátumszám birtokába kerülhet. Bár értelemszerűen nem az európai pártcsaládok döntenek az EB elnökéről, hanem a tagállamok állam- és kormányfői, de a mandátumszámot ettől függetlenül biztosítaniuk kell a mindenkori bizottsági elnöki tisztségre aspiráló jelölteknek. „Én per pillanat azt mondanám, hogy elég jó eséllyel pályázik Von der Leyen asszony egy újabb ötéves ciklusra” – mondta.