eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 28. szombat Vencel
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtóértekezleten Pekingben 2023. december 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andres Martinez Casares

Ursula von der Leyen beveti magát a német és az osztrák kampányhajrában is

A finisbe érkezett az európai parlamenti választási kampány Németországban és Ausztriában is. A német választókat a felmérések szerint Európa sorsa az osztrákoknál jobban foglalkoztatja, de az Európai Bizottság elnöke mindkét helyen lobbizik az újraválasztásáért.

Németországban a legutóbbi felmérések szerint a szavazásra jogosultak 62 százaléka tartja fontosnak, sőt nagyon fontosnak a június 9-i európai parlamenti választásokat. Ezen belül a megkérdezettek többsége számára a választások kapcsán a legfontosabb Európa békéjének biztosítása. A további főbb választási témákat a németek számára a szociális biztonság, a bevándorlás, valamint a klíma- és környezetvédelem, továbbá a gazdasági növekedés kilátásai jelentik.

Az egyes parlamenti pártok hívei a témák fontosságát illetően ugyanakkor eltérő véleményen vannak. A béke biztosítása az ellenzéki konzervatív CDU/CSU partszövetség és a szociáldemokrata SPD számára az első helyen áll, a Zöldek Pártja leginkább a klímavédelmet, míg a radikális jobboldali, ugyancsak ellenzéki AfD a migráció elleni fellépést "forszírozza".

Az ARD közszolgálati televízió napokban végzett felmérésből kitűnt az is, hogy a német választók "kritikusabban" ítélik meg az EU tevékenységét, mint öt évvel ezelőtt. A 2019-es 46 százalékról mostanra 41 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint az uniós tagság előnyökkel jár az ország számára. Ezzel szemben az öt évvel ezelőtti 14 százalékról 19-re emelkedett azoké, akik szerint a tagság inkább hátrányokkal jár.

A felmérés szerint az öt évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva kevesebben vélekednek úgy, hogy az tagországoknak szorosabban kellene együttműködniük, és több hatáskört kellene átadniuk az uniónak. A csökkenés a 2019-es arányhoz viszonyítva 7 százalékos.

Erősen foglalkoztatja a közvélemény-kutatókat Ursula von der Leyen bizottsági elnök újraválasztási esélyeinek megítélése. A CDU politikusa – aki a Merkel-korszakban éveken keresztül előbb a családügyi, majd a védelmi minisztérium élén állt – mindenekelőtt a CDU/CSU szavazónak támogatására számíthat. A kormánykoalíció pártjai újraválasztását feltételhez kötik, míg az AfD és az egyre népszerűbb új baloldali párt, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) határozottan ellenzi.

A legfrissebb értesülések szerint Ursula von der Leyen a kora esti órákban rövid látogatást tesz az Münchenben, és részt vesz a konzervatívok kampányzáró rendezvényén.

A ZDF közszolgalati televízió péntek reggel hozta nyilvánosságra legfrissebb felmérését. Eszerint a legtöbb szavazatra, a voksok 30 százalékára a CDU/CSU számíthat. A konzervatívokat hármas "holtversenyben" követi a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és az AfD egyaránt 14 százalékkal. Az idén alakult BSW baloldali pártszövetség 7 százalékra, míg a kormánykoalíció legkisebb partja, a szabad demokrata FDP a voksok 4 százalékára számíthat. Az utolsó helyen 3 százalékkal a Baloldal Pártja áll.

Elemzők szerint Ausztriában ugyanakkor a vasárnapi EP-választásokat elsősorban a őszi parlamenti választások előtti tesztnek tekintik. A legutóbbi felmérések kivétel nélkül azt bizonyították, hogy az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) az ország legnépszerűbb pártja. Támogatottságát nem utolsósorban a pártelnöknek, az egykori Kurz-kormány akkori belügyminiszterének, Herbert Kicklnek köszönheti, aki fáradhatatlanul járja az országot. Kickl egyik legfőbb ígérete az, hogy a párt hatalomra kerülése esetén mindenekelőtt az ország előtt álló gondokra és nem a nemzetközi problémákra összpontosít majd.

Az FPÖ európai parlamenti listavezetője az a Harald Vilimski, aki a közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnököt javasolta az Európai Bizottság elnökének. Javaslatát azzal indokolta, hogy a magyar kormányfő megválasztása – mint fogalmazott — jót tenne az Európai Uniónak.

Vilimski és pártja mindenekelőtt azt ígéri a szavazóknak, hogy az FPÖ hatalomra kerülés esetén az illegális migráció elleni harcot tekinti legfőbb feladatának. A szabadságpárt sikeres stratégiájának az FPÖ korábbi politikájától eltérően immár része a "kisemberek" érdekeinek képviselete is, ami magyarázza, hogy a munkásság körében is egyre népszerűbb. Források szerint ez a magyarázata annak hogy az ugyancsak ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt egyre több szavazója az FPÖ-höz vándorol át.

Közvetlenül németországi látogatása előtt péntek délelőtt Bécsbe érkezett Ursula von der Leyen bizottsági elnök. A Der Standard értesülése szerint Von der Leyen Kar Nehammer néppárti kancellárral tárgyal mindenekelőtt a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről. A kancellár a találkozó előtt csak annyit mondott, hogy az EP-választások eredményeiből fakadó lehetséges forgatókönyvekről folytatnak tárgyalásokat. A Der Standard szerint ez egyértelmű utalás ara, hogy Ursula von der Leyen lehetséges újraválasztása az egyik fő napirendi téma. A jelenlegi elnök az Európai Néppárt jelöltje az elnöki tisztségre, megválasztását ugyanakkor jelentősen segítheti Ausztria támogatása.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×