A Kijevnek átadott NATO-fegyverek azonnal ukrán tulajdonba kerülnek, így Kijevnek képesnek kell lennie arra, hogy azokkal csapást mérjen például oroszországi légi bázisokra – jelentette ki hétfőn NATO-főtitkár.

Jens Stoltenberg véleményét a bolgár fővárosban, Szófiában ismertette a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén, az Egyesült Államokban júliusban tartandó NATO-csúcstalálkozót megelőzően.

„Biztos vagyok benne, hogy ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban. Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ” – tette hozzá.

Egyúttal szót emelt azellen, hogy NATO-erők Ukrajna területén vagy légterében bevetésre kerüljenek, mert ellenkező esetben „nehéz lesz a szervezetet távol tartani a konfliktustól”.

„Eljött az idő, hogy fontolóra vegyük néhány érvényben lévő korlátozás feloldását. Azt látjuk, hogy Harkiv megyében a frontvonal és a határvonal szinte egybeesik, és Ukrajnának nem áll módjában orosz területen lévő katonai célpontokat támadnia” – jelentette ki a főtitkár. „Ez azt jelenti, hogy az ukránoknak meg van kötve a kezük. Orosz területről támadják őket, és nem képesek válaszlépéseket tenni a fegyverhasználatra vonatkozó, érvényben lévő korlátozások miatt” – tette hozzá.

A főtitkár álláspontját azzal támasztotta alá, hogy az „agresszor” területén belüli legitim katonai célpontok támadása is az önvédelem része.

Stoltenberg azt is bejelentette, hogy az ukrajnai háború egyike lesz azon három fő témának, amelyeket a NATO-tagállamok a Washingtonban tartandó júliusi csúcson megtárgyalnak majd. Hozzátette: a találkozó során a NATO-nak meg kell mutatnia, hogy a védelmi politikán és a háború elkerülésén dolgozik, egy olyan stratégián, amelyhez be kell vetni a megfelelő erőforrásokat.

Emellett kifejtette, hogy az Ukrajnának szánt katonai segélycsomag késlekedése negatív hatással volt a harcokra, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország rendkívül nehéz helyzetbe fog kerülni, amennyiben nem kap további támogatást légvédelméhez.

„A katonai támogatás 99 százalékát a NATO-tagállamok biztosították, ami lehetővé tette az ukránok számára, hogy felszabadítsák az Oroszország által még a háború kezdetén elfoglalt területek 50 százalékát” – fogalmazott a főtitkár, hozzátéve: elítélendő, hogy az elmúlt hónapokban ígért segélyeket nem szállították le Ukrajnának.

A főtitkár szerint a NATO-nak növelnie kell az Ukrajnának nyújtott katonai segítség irányításában és tervezésében betöltött szerepét, és részt kell vennie az ország hosszú távú pénzügyi támogatásában is.

Stoltenberg jó hírnek nevezte, hogy az észak-atlanti szövetség államai többet terveznek nemzetvédelmükre fordítani ebben „a veszélyes világban, amelyben a NATO megmutatta, hogy képes alkalmazkodni és változni”.

A főtitkár kiemelte, hogy a NATO 32 tagállama közül 18 már bejelentette, hogy hazai össztermékének (GDP) két százalékát katonai kiadásokra fordítja, egyben reményét fejezte ki, hogy számuk a júliusi csúcsig emelkedni fog.