eur:
411.37
usd:
392.44
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Jun Szogjol dél-koreai elnök beszédet mond a demokráciát veszélyeztető folyamatokról a harmadik alkalommal tartott nemzetközi konferencián Szöulban 2024. március 18-án, a háromnapos fórum kezdőnapján.
Nyitókép: MTI/EPA/YNA

Erre a hírre vártak Ázsiában, de a világon is

Diplomáciai és biztonságpolitikai párbeszéd elindításában, valamint a szabadkereskedelmi megállapodást célzó egyeztetések újraindításában állapodott meg vasárnap Jun Szogjol dél-koreai elnök és Li Csiang kínai miniszterelnök.

Jun és Li egy nappal a helyi idő szerint hétfőn, Kisida Fumio japán miniszterelnök részvételével tartandó háromoldalú csúcstalálkozó előtt egyeztetett Szöulban.

A megbeszélésen Jun - akit a dél-koreai elnöki hivatal idézett - azt mondta, Pekingnek és Szöulnak együtt kell működnie, nem csupán a közös ügyek mentén, hanem térségbeli és globális ügyekben is, példaként pedig az ukrajnai háborút és a gázai konfliktust említette.

Li Csiang óva intett a gazdasági és kereskedelmi ügyek biztonságpolitikai kérdésekként történő kezelésétől, valamint a stabil ellátóláncok fontosságát hangoztatta - adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

Li emellett reményét fejezte ki, hogy a két ország "folytatja a bizalomépítést és - egyenlőségen alapuló párbeszéd és őszinte kommunikáció segítségével - elsimítja nézeteltéréseit".

Kína Dél-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere, azonban az utóbbi években diplomáciai feszültségek beárnyékolták a két ország viszonyát.

A nap folyamán Jun külön egyeztetett Kisida Fumióval is a Szöul és Tokió közötti diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatokról. A dél-koreai elnök hivatal közleménye szerint a felek a kapcsolatok mélyítésében állapodtak meg.

Kisida Li Csianggal is egyeztetett, a megbeszélésen pedig - mint utóbb a sajtónak elmondta - felemlítette Tajvan ügyét, illetve arra kérte Lit, Peking oldja fel a Japánból származó halászati termékekre kirótt importkorlátozását.

Szöul és Tokió korábban figyelmeztetett, hogy semmiféle egyoldalú, a status quo megváltoztatására irányuló kísérlettel sem tud egyetérteni a Tajvani-szoros esetében.

Több mint négy éve először találkozik egymással dél-koreai, japán és kínai vezető.

A három ország korábban abban állapodott meg, hogy 2008-tól évente tart csúcstalálkozót, ám az egymás közötti diplomáciai feszültségek és a koronavírus-járvány miatt e kezdeményezés félbeszakadt.

Az utolsó háromoldalú csúcsot 2019 decemberében tartották.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×