eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Rohamrendőrökhöz beszél egy tüntető a külföldi ügynökökről szóló törvény elleni tiltakozáson a parlament épületénél Tbilisziben 2023. március 7-én, miután a parlament első olvasatban elfogadta a jogszabályt. A kormányzó Georgiai Álom párt által támogatott törvény előírja, hogy a működési költsége több mint egyötötdét külföldi forrásból biztosító szervezet „külföldi ügynökként” regisztráltassa magát az igazságügyi minisztériumban, ellenkező esetben súlyos bírsággal sújtják. Szalome Zurabisvili államfő közölte, hogy támogatja a tüntetőket.
Nyitókép: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze

A grúz államfő meg fogja vétózni a külföldi ügynökökről szóló törvényjavaslatot

Elfogadta a kormánypárt által irányított grúz parlament a "külföldi ügynökökről” szóló törvényjavaslatot. A tervezet most Salome Zurabisvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy meg fogja vétózni, döntését azonban felülírhatja egy újabb parlamenti szavazás. Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint a törvény szelleme és tartalma nincs összhangban az Európai Unió alapvető normáival és értékeivel.

A hetek óta tartó ellenzéki tömegtüntetések ellenére kedden végső olvasatban is elfogadta a grúz parlament azt a törvényt, amely több száz nem kormányzati szervezet és médium külföldi ügynökké minősítésével fenyeget. A jogszabály értelmében minden olyan civil társadalmi csoportnak, amelynek tevékenységét több mint 20 százalékban külföldről finanszírozzák, külföldi hatalom érdekeit szolgáló szervezetként kell majd regisztráltatni magát. Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint a törvény szelleme és tartalma nincs összhangban az Európai Unió alapvető normáival és értékeivel. Elfogadása negatívan hat Grúzia uniós csatlakozására. Az Európa Tanács főtitkára közleményében nagyon kiábrándítónak nevezte a törvény elfogadását, és azt írta, nem tükrözi a konstruktív párbeszéd szellemét, hogy a grúz parlament anélkül hozta meg a döntést, hogy megvárta volna a tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság vonatkozó véleményét.

Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője szerint a törvény bírálói attól tartanak, hogy Grúzia visszaél a jogszabály alkalmazásával.

"Közvetlenül Oroszországot említik, mint ilyen elrettentő példát, ahol 2012-ben egy nagyon hasonló tartalmú törvény került elfogadásra, és azt mondhatjuk, hogy onnantól kezdve erősen félrement minden Oroszországban ezen a téren, miközben eredetileg a törvény úgy indult, hogy fel kell tüntetni a külföldi ügynök megnevezést a külső finanszírozást szerzett szervezeteknél. Mára több mint tíz évvel később oda jutott az orosz belpolitika, hogy ezek az úgynevezett külföldi ügynökök nem indulhatnak a választásokon, nem választhatnak, nem adhatnak ki könyveket, lényegében jogaiktól teljesen megfosztott állampolgárokká váltak - mondta az InfoRádiónak az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója.

A szakértő szerint Oroszország közelsége miatt Grúzia reálpolitikai kényszerhelyzetben van az uniós csatlakozást illetően.

"Miközben folytatni kell az európai integrációt, hiszen nem látnak más alternatívát, és a lakosság sem lát más alternatívát, mint Európához való közeledés, ugyanakkor Oroszországgal nagyon óvatosan kell bánni, mert Oroszország ott van a szomszédban" - tette hozzá.

Az Európai Parlament több pártcsaládja közben szankciók előkészítését szorgalmazta az ügynöktörvény mellett álló politikusokkal szemben, köztük Grúzia miniszterelnökével szemben, ugyanakkor Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nem támogatja a szankciókat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×