Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Édesanyja szavazólapját dobja urnába egy kisfiú a litván elnökválasztás első fordulójának napján, 2024. május 12-én egy vilniusi szavazóhelyiségben. Az államfői tisztségért nyolc jelölt indul, köztük a hivatalban lévő Gitanas Nauseda, továbbá Ingrida Simonyte miniszterelnök. A voksolás második fordulóját, ha szükséges, május 26-án rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Mindaugas Kulbis

Litvánia választott - államfő-kormányfő küzdelem lesz a második fordulóban

A litvániai elnökválasztás vasárnap rendezett első fordulójából a hivatalban lévő államfő, Gitanas Nauseda és a miniszterelnök, Ingrida Simonyte jutott be a második fordulóba az összes leadott szavazat összeszámlálása alapján - közölte a balti ország központi választási bizottsága hétfő reggel.

Nauseda a szavazatok 44,19 százalékát, míg Simonyte a voksok 19,78 százalékát szerezte meg. A harmadik helyen a szavazatok 12,37 százalékával Ignas Vegele független jelölt végzett, míg a negyedik helyre 9,27 százalékkal Remigijus Zemaitaitis volt parlamenti képviselő került.

Az urnazárást követően Nauseda arról beszélt, hogy a jövőben is arra fogja buzdítani országa nyugati szövetségeseit, hogy támogassák még jobban Ukrajnát.

"Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megmondta, hogy nem a segítő szándék kinyilatkoztatására van szüksége, mert az semmit nem ér a harctéren. Légvédelmi eszközökre van szüksége. Amíg Ukrajnának nincs légvédelme, addig sebezhető marad" - fogalmazott a hivatalban lévő elnök.

Az ELTA/Baltijos Tyrimai által készített közvélemény-kutatás szerint a litvánok minegy fele lehetségesnek vagy nagyon valószínűnek tart egy potenciális orosz támadást. A kampányban mindkettő, a második fordulóba jutott jelölt azt mondta, hogy tart otthon élelmiszerkészleteket szükség esetére. Emellett mindketten támogatják azt is, hogy Litvánia az idénre tervezett 2,75 százalékról bruttó hazai terméke (GDP) 3 százalékára emelje védelmi kiadásait. A mindössze 2,8 millió lakosú Litvánia közvetlenül határos az Oroszországhoz tartozó exklávéval, a Kalinyingrádi megyével.

Mivel az első fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg a leadott szavazatok több mint 50 százalékát, az új államfő személyéről két hét múlva, a május 26-i második fordulóban döntenek a szavazók.

Az elnökválasztáson nyolc jelölt indult az államfői tisztség megszerzéséért. Litvánia államfőjét közvetlen, titkos szavazással választják meg öt évre. A jelölteknek a litván állampolgárság mellett minimum 40 évesnek kell lenniük, és a választás előtti legalább három évben az országban kell élniük.

A litván rendszerben az államfőnek végrehajtó szerepe is van. Ő a fegyveres erők főparancsnoka, ő vezeti az ország legfelső védelmi és nemzetbiztonsági testületét, és képviseli országát az EU- és NATO-csúcstalálkozókon. A kormánnyal közösen alakítja az ország kül- és biztonságpolitikáját, törvényeket vétózhat meg, és beleszólása van Litvánia legfőbb köztisztviselőinek kinevezésébe, mint például a bírák, a legfőbb ügyész és a jegybankelnök.

Nauseda és Simonyte küzdött meg egymással a legutóbbi elnökválasztás második fordulójában is; akkor az első fordulót a mostani miniszterelnök nyerte, de a második fordulóban Nauseda kapta a voksok mintegy 66 százalékát.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×