Infostart.hu
eur:
394.85
usd:
342.57
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
António Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkára nyilatkozik a sajtó képviselőinek a Boris Johnson brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően az ENSZ Közgyűlés 76. ülésszakán, a világszervezet New York-i székházában 2021. szeptember 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AP/John Minchillo

ENSZ-főtitkár: katasztrófa fenyeget Rafahnál

António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken felszólította az izraeli hadsereget, hogy ne terjessze ki a Gázai övezetben fekvő Rafah városa ellen indított támadását.

A helyzet Rafah városában kritikus, mivel a légicsapások Gáza egész déli részén folytatódnak - mondta a főtitkár pénteken a kenyai fővárosban, Nairobiban tartott sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, "egy nagyszabású szárazföldi támadás hatalmas humanitárius katasztrófához vezetne, és ellehetetlenítené az emberek támogatására tett erőfeszítéseinket, miközben éhínség fenyeget". A főtitkár hangsúlyozta, hogy több mint egymillió palesztin keres menedéket Rafah-ban, és a menekültek fele gyerek.

Az ENSZ pénteken arra figyelmeztetett, hogy napokon belül leállásra kényszerülhetnek a segélyszervezetek a Gázai övezetben az egyre fokozódó élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt.

Az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynöksége (UNRWA) ugyanakkor azt közölte, hogy mintegy 110 000 ember hagyta már el a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városát, mióta az izraeli hadsereg megkezdte műveleteit a térségben. Az Egyiptom felé vezető rafahi határátkelő továbbra is zárva van a humanitárius segélyszállítmányok előtt.

Az izraeli hadsereg hétfő este nyomult előre szárazföldi csapataival Rafah keleti részén, miután felszólította az ott lakókat, hogy hagyják el a területet.

Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×