Infostart.hu
eur:
393.53
usd:
340.76
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Az izraeli légicsapások miatt otthonukból elmenekült palesztinok tábora a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban, az egyiptomi határ közelében 2024. április 4-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben. A Gázai övezetben legkevesebb 1,9 millió ember kényszerült a harcok miatt otthona elhagyására.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Szalai Máté: ha Izrael fel akarja számolni a Hamászt, elkerülhetetlen Rafah megtámadása

Az izraeli hadsereg hétfő hajnalban megkezdte a palesztin civilek evakuálását a Gázai övezet legdélibb, még el nem foglalt városából, Rafahból. Szalai Máté Közel-Kelet-szakértő, az olaszországi Ca' Foscari Egyetem kutatója az InfoRádióban árult el részleteket.

Az izraeli hadsereg két területen kezdte meg Rafah városában az evakuációra való felszólítást:

  1. Rafah keleti része
  2. az egyiptomi-gázai határszakasz egyes részein.

Az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint a kiürítési terv mutathatja azokat a pontokat, ahonnan az izraeli hadsereg szeretne beavatkozni, másrészt viszont sokan arról is beszélnek, hogy mivel korlátozott területeken indult el az evakuációs felszólítás, lehet, hogy még csak nyomásgyakorlás zajlik a Hamászra, üzenve a szervezetnek, hogy az izraeli hadsereg komolyan gondolja, hogy bármikor beavatkozhat a déli határvárosban, rákényszerítve a Hamászt, hogy a hétvégén Kairóban zajló, de Katarba költöző tűzszüneti tárgyalásokon tegyen engedményeket Izraelnek.

"Rafah városában most egy-másfél millió palesztin menekült és lakos van. Korábban a város lakossága körülbelül 230 ezer fő volt. Az izraeli hadsereg két humanitárius zónát jelölt ki a menekültek számára, az egyik Rafah nyugati részén van, a másik pedig Han Junisz város egy része, ahol az izraeli hadsereg már semlegesítette a Hamász egységeit" – részletezte Szalai Máté Közel-Kelet-szakértő, az olaszországi Ca' Foscari Egyetem kutatója, de hozzátette: nagy kérdés most az, ha egy-másfél millió ember elindul ezekre a területekre, akkor tud-e ott valóban menedéket találni.

"Korábban voltak olyan hírek, hogy az izraeli hadsereg megrendelt félmillió embernek szükséges sátrakat, ám arról, hogy ezeket például hogyan és hol akarja használni, nincsenek információk" – mondta.

Az izraeli vezetés – mint magyarázta – egyszerre akar nyomást helyezni a Hamászra és ténylegesen is tervezi ezt a beavatkozást.

"Ne felejtsük el, hogy gyakorlatilag február óta, tehát már lassan három hónapja ebben az állapotban vagyunk, hogy tűzszüneti tárgyalások is folynak, de az izraeli kormány folyamatosan fenyeget a rafahi offenzívával. Nagyon fontos azt is látnunk, hogy az izraeli kormányban vannak olyan erők, amelyek nem is akarnak hallani igazából a túsztárgyalásokról, és csak arra akarnak koncentrálni, hogy a rafahi offenzíva elinduljon" – hangsúlyozta Szalai Máté.

Arról is beszélt, hogy a Hamászt nem lehet felszámolni anélkül, hogy ne avatkozna be a hadsereg Rafahban, mert a Hamász 24 egykori egységéből hat maradt, és ebből négy a városban rejtőzködik, így szerinte mindenképpen szükség lenne hadműveletekre, ha Izrael katonai úton akarja felszámolni a szervezetet. "Ugyanakkor azért ennek a beavatkozásnak a kockázata, a humanitárius és politikai ára is olyan hatalmas lenne, hogy a legtöbb elemző megkérdőjelezi, hogy mennyire racionális most ez a döntés" – tette hozzá a Közel-Kelet-szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Háborús viharba került a forint – Örüljünk, ha nem lesz ebből kamatemelés

Háborús viharba került a forint – Örüljünk, ha nem lesz ebből kamatemelés

Februárban közel másfél év után csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, azóta viszont sok víz átfolyt a Hormuzi-szoroson. A közel-keleti háború a forint intenzív gyengülését, illetve az elszálló energiaárak miatt az inflációs kockázatok fokozódását hozta a világra, így most még jobban felértékelődik, hogy a jegybank nem kötelezte el magát lazítási ciklus mellett. Az elemzők szerint ugyanis a mostani helyzetben életveszélyes lenne tovább csökkenteni a kamatot, sőt már megjelentek az első kamatemelésről szóló várakozások is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×