Infostart.hu
eur:
377.14
usd:
319.87
bux:
125745.31
2026. február 25. szerda Géza
Christian Lindner, az ellenzéki német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke (j) pártja berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/dpa/Sebastian Kahnert

A pénzügyminiszter 12 pontja felrobbanthatja a német kormánykoalíciót

Christian Lindner költségvetési javaslataival az FDP-t akarja megerősíteni, vagy akár előkészíteni a CDU-val a majdani közös kormányzásra.

Csaknem két és fél éve van hatalmon a hárompárti német kormány. A szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális Szabad Demokrata Pártból (FDP) álló koalíciót azóta már többször is temették, mindhárom párt támogatottsága a mélyponton van. Különösen a szabad demokratáké, akik elsősorban a gazdaság hanyatlásáért a partnerekre és személy szerint Olaf Scholz kancellárra igyekeznek hárítani a felelősséget. A pártelnök Christian Lindner, aki egy személyben a pénzügyminiszter is, a koalíciós társaknak most ultimátumot adott.

Ha a soron következő parlamenti választásokat nem jövő szeptemberben, hanem most vasárnap tartanák, az FDP a felmérések szerint a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalék elérésében sem lehetne biztos. Elemzők szerint ez az oka annak, hogy Christian Lindner gyökeres gazdasági fordulatot, ennek jegyében pedig drákói megtakarítási szigort hirdetett meg.

Mivel küszöbön áll a 2025-ös költségvetés tervezetének végleges kidolgozása, a pénzügyminiszter felszólította az összes minisztériumot, hogy a hét elejéig terjesszék elő a tárcájukat érintő, általa elengedhetetlennek tartott megtakarításokat. Ő maga pedig a takarékosság jegyében egy 12 pontos gazdasági tervet dolgozott ki, amelyet a párt hétvégi kongresszusán vitatnak meg, és szinte teljes bizonyossággal jóvá is hagynak.

A tervezet azonban kiszivárgott, és szinte azon nyomban rendkívüli koalíciós vihart okozott. A pénzügyminiszter ugyanis abban a többi között előirányozta az elmúlt egy évben sokat vitatott, az arra rászorultaknak, mindenekelőtt a munkanélkülieknek nyújtott állai támogatás, az úgynevezett Bürgergeld 30 százalékos csökkentését. Lindner szerint ez a csökkentés elsősorban azokat érintené, akik nem fogadják el az "észszerű állásajánlatokat".

Egy következő, nagy vihart kiváltó javaslat az is, hogy legalább három évig ne döntsenek uj szociális juttatásokról. Elemzők szerint emögött az a megfontolás áll, hogy a munkának többet kell érnie a szociális támogatásoknál.

Hasonló felzúdulást váltott ki a megújuló energiaforrásokra történő átállás jövőbeni finanszírozásának megszüntetése, mint ahogy a kedvezményes nyugdíjak eltörlése is. Németországban igen magas azoknak a száma, akik számára hosszabb ideje 63 éves kortól nyugdíjat biztosítanak.

A tervezet ugyanakkor mintegy 500 ezer vállalatot tehermentesítene a szolidaritási adó megszüntetésével, és általánosságban jelentős bürokratikus könnyítéseket irányoz elő.

A szociáldemokrata SPD vezető politikusai, köztük Lars Klingbeil pártelnök, szinte azon nyomban a leghatározottabban elutasították a kiszivárgott tervezetben foglaltakat. "Ha az FDP azt gondolja, hogy a gazdaság jobban megy, ha az ápolók vagy az oktatók rosszabbul keresnek, akkor téved" – idézte a média a szociáldemokrata pártelnököt. Értesülések szerint – ha nem is ennyire kategorikusan, de – elvetik a tervezett megszorítások többségét a Zöldek is.

Az ellenzék vezető ereje a CDU/CSU konzervatív pártszövetség ugyanakkor "helyes és fontos" intézkedésekként méltatta a tervezetben foglaltakat. Miként a párt vezetői úgy fogalmaztak, hogy

ez nem csupán hadüzenet az FDP kormányzati partnereinek, hanem jelzés arra, hogy a liberálisok a végső szakítást tervezik.

Nyílt titok, hogy a konzervatívok a koalíció felbomlása, illetve esetleges előre hozott választások esetén a liberális FDP-vel lépnének koalícióra, ha a szabad demokraták megszerzik a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékot. Mint ahogy az is, hogy a liberálisok ettől egyáltalán nem zárkóznának el.

Ilyen körülmények között felerősödtek azok a találgatások, hogy milyen szándék áll valójában az FDP, illetve Christian Lindner 12 pontos tervezete mögött. Illetve az is, hogy mire kap felhatalmazást a pártelnök az FDP hétvégi kongresszusán.

Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×