Négy, többségében szerbek lakta észak-koszovói településen, Kosovska Mitrovica északi, szerbek lakta részén, Zubin Potokban, Zvecanban és Leposavicon a több mint 46 ezer szavazásra jogosult közül csupán 253-an mentek el voksolni, de Zvecanban például egyetlen szavazatot sem adtak le.

A népszavazás akkor lett volna eredményes, ha a választói névjegyzéken szereplők 50 százaléka plusz egy fő szavaz igennel a polgármesterek leváltására.

A voksolást a szerbek kérésére tette lehetővé a koszovói kormány. A Belgrád támogatását élvező Szerb Lista és más, kisebb pártok viszont bojkottra szólították fel a szavazókat, mert véleményük szerint nem teljesültek a tisztességes voksolás feltételei, és nem pontosak a választási bizottság adatai, vagyis a szerbek szerint a valós adatoknál jelentősen magasabb a választói névjegyzéken szereplők száma. A szerbek szerint a hivatalosan közölt adatoknál kevesebben élnek az említett településeken, mert a pristinai kormányzat zaklatása miatt sokan elköltöztek Észak-Koszovóból. Amennyiben viszont nem pontosak a névjegyzéken szereplő adatok, a népszavazás eleve bukásra van ítélve.

A Szerb Lista az urnazárást követően közölte: végre lezárult az Albin Kurti vezette kormány színjátéka, és a szerbeknek igazuk volt, hogy bojkottálták a voksolást, és nem akartak részt venni a pristinai kormány által rendezett színdarabban.

Petar Petkovic, a szerb kormány Koszovó-ügyi Irodájának a vezetője szerint a koszovói szerbek megmutatták, hogy milyen is Albin Kurti demokráciája, hiszen a helyieknek kamerák előtt, fegyverrel őrzött szavazóhelyeken, albán választási bizottság előtt kellett volna voksolniuk, ők viszont erre üres urnákkal és üres utcákkal válaszoltak. Véleménye szerint a helyi szerbek szerették volna leváltani a polgármestereket, de nem akartak részt venni ebben a "komédiában".

A tavaly áprilisi észak-koszovói önkormányzati választásokat a helyi szerbek bojkottálták, így az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett választották meg az albán nemzetiségű polgármestereket. A településeken nem sokkal később zavargások törtek ki, amikor a városvezetők el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR katonáira támadtak, akik közül 27 magyar katona megsebesült, többen súlyosan.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A KFOR-t 1999-ben a szerb-koszovói konfliktus lezárása után hozták létre annak érdekében, hogy fenntartsa a békét Koszovóban. A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat megoldása mindkét ország európai integrációjának a kulcsa, ennek ellenére sem Belgrád, sem Pristina nem törekszik valódi megbékélésre.