eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
Zoran Milanovic új horvát államfő beszél a beiktatási ünnepségén a zágrábi elnöki hivatalban 2020. február 18-án. Milanovic, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje január elején nyerte meg az elnökválasztás második fordulóját Kolinda Grabar-Kitaroviccsal szemben a szavazatok 52,7 százalékával.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Választások - az alkotmánybíróság korlátozta a horvát elnök lehetőségeit

A horvát alkotmánybíróság szerint az államfő nem lehet miniszterelnök-jelölt vagy kormányfő.

Zoran Milanovic államfő a kampányban tett kijelentéseivel és magatartásával megsértette az alkotmánybíróság március 18-i döntését, amely szerint ebben a minőségében nem lehetett volna jelölt a parlamenti választásokon, és nem vehetett volna részt egyetlen politikai párt tevékenységében sem, ezért a leendő korány megalakításában nem vállalhat szerepet, nem lehet miniszterelnök-jelölt vagy kormányfő - jelentette ki Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke pénteken, a tesület rendkívüli ülését követően.

Hozzátette: az államfő részvétele a választásokon bármilyen minőségben összeegyeztethetetlen az alkotmányos renddel és az elnöki hatáskörrel.

A mostani döntésével az alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a választási eljárás mindig a valódi politikai demokrácia iránti elkötelezettség legfontosabb próbája, amely az alkotmányban testesül meg.

"Milanovic a teljes választási kampány során az alkotmánnyal ellentétes magatartást tanúsított, és megkérdőjelezte a jogállamiságot és a demokratikus többpártrendszert, mint az alkotmány legfőbb értékét" - állapította meg a testület.

Az alkotmánybíróság tehát a választások alkotmányosságának és törvényességének ellenőrzése során fennálló alkotmányos jogköréből, valamint az alkotmány őreként fennálló általános felügyeleti jogköréből kiindulva megállapította: a köztársasági elnök nyilatkozatai és magatartása, illetve, hogy korábban, a 2024. március 18-i figyelmeztetésnek megfelelően nem mondott le köztársasági elnöki tisztségéről, olyan helyzetbe hozta saját magát, miszerint nem kaphat kormányalakítási mandátumot, és nem lehet kormányfő - olvasható az alkotmánybíróság határozatában.

A döntés mellett kilenc alkotmánybíró szavazott, hárman ellene voltak, egy bíró pedig nem vet részt a pénteki ülésen.

Milanovic az alkotmánybíróság márciusi döntése után a többi között gengsztereknek nevezte az alkotmánybíróság tagjait, akik - mint mondta - a HDZ szolgálatában állnak, és akikkel a választások után le fognak számolni.

A parlamenti választások kampányában többször is elmondta, hogy miniszterelnök lesz, még arról is beszélt, kiket látna szívesen az általa vezetett kormányban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Sürgősen összehívták az uniós külügyminisztereket, nagy pofon készül Európa számára – Híreink az orosz–ukrán háborúról vasárnap

Sürgősen összehívták az uniós külügyminisztereket, nagy pofon készül Európa számára – Híreink az orosz–ukrán háborúról vasárnap

Akár már február végén sor kerülhet Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozójára Szaúd-Arábiában. Két magasrangú amerikai tisztviselő állítólag már úton is van a közel-keleti országba. Nagyon úgy néz ki, hogy Washington és Moszkva kihagyja Európát az Ukrajnáról szóló béketárgyalásokból. A Münchenben tartózkodó EU-s külügyminiszterek vasárnap reggel rendkívüli ülésre jöttek össze, a jövő héten pedig rendkívüli uniós csúcs jöhet Párizsban, amelyre a brit kormányfőt is várják. Az ukrán kormányzat Münchenben megerősítette, hogy Magyarország blokkolja Ukrajna uniós csatalkozási folyamatát. Hírfolyamunk folyamatosan frissül az ukrajnai háború és a müncheni biztonsági konferencia híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×